Wagner nemigen akar mit kezdeni a szerelmesek hétköznapi életével. Vagy hosszabb-rövidebb ideig együtt vannak, és akkor, mintegy az időből kiszakadva boldogan élnek egy magaslaton, vagy (ideiglenesen) elválnak egymástól, és akkor kezdődik a bonyodalom. A Ring negyedik részében Siegfried elbúcsúzik szerelmétől, és elindul a Brünnhilde-hegyről kalandokat keresni. Akárcsak Tannhäuser Vénusz-hegyről, csak esetében más az indíttatás. Az istenek, nibelungok, sellők, walkürök, nornák után belecsöppenünk az emberek világába. Jártunk már itt, A walkür elején, Hunding társaságában: nem sok jó emlékünk maradt belőle.

A két Rajna-menti uralkodói sarj, Gunther (Birger Radde német bariton) és Gutrune (Horti Lilla magyar szoprán) párt keres. Láthatóan eszükbe sem jut, hogy ember és ember közt természetesen is kialakulhat bensőséges kapcsolat, ők inkább bíznak az alakoskodásban és a másik ember manipulációjában. Hagen ötlete nyomán Gunther megkaphatná társnak Brünnhildét, Gutrune pedig Siegfriedet. (Itt jegyzem meg, hogy a Hagent játszó osztrák basszus, Albert Pesendorfer az este legkiegyensúlyozottabb és legkiválóbb énekese volt, mind a hangok megformálásában, mind a mások esetében gyakran problémás hangerő terén is.)

Beszédes színészi játék: ahogy várják Siegfriedet, Gunther megigazítja a frizuráját a tükörnek használt képernyőbe tekintve, hogy megnyerő külsővel fogadhassa a hőst. Siegfrieddel Hagen szerelmi bájitalt itat, hogy csak Gutrune lebegjen a szeme előtt, és felejtse el Brünnhildét. Guntherrel Siegfried vérszerződést köt, és elhozza neki Brünnhildét, Wotan lányát, hiszen ő az egyetlen, félelmet nem ismerő harcos, aki át tud törni az azt védelmező tűzgyűrűn.

A siker már-már borítékolható.

Ám az alakoskodók egyvalamivel nem számoltak. Brünnhilde nem törődik bele abba, hogy a világ hirtelen teljesen más lett, mint ami korábban volt. És ha nem olyan, mint amilyennek ismerte, szeretné megérteni, mi történik vele. Ebbe nem fér bele, hogy Siegfried más nővel van, neki pedig más férfival kellene lennie. Nem fér össze a fejében, hogy lehet Siegfried ujján a gyűrű, ha Gunther látogatta meg az éjjel. És ha már egyszer van mit vitatnia, Brünnhilde nem fogja be pörös száját. Ahogy meséli a történetet, mindenki, így Gunther számára is világos lesz a múlt.

Hagennel Siegfried életére törnek. Brünnhilde árulja el egyetlen, gyenge pontját, a hátát, így maga is részesévé válik a későbbi gyilkosságnak. A praktikák kiderülnek, a lepel lehull. 

Miután hőse meghal, Brünnhilde nem látja értelmét az életnek. A halál és a szerelem ismét összekapcsolódik: ha a halandó távozik az életből, társa teljesen egyedül van. Így a máglyára ő is vele tart, tragédiájukba az ég is beleremeg, a Walhalla megsemmisül. Gunther és Gutrune csak el akarták játszani a szerelmet, amit így, átvitt értelemben, el is játszottak. Ami utánuk marad, annyira jelentéktelen, hogy szóra sem érdemes.

A fókusz a gyűrűre vált: újra a Rajna mélyére kerül.

Biztosan megvan a jó oka annak, hogy miért nem maradhatott három napig a Wotant az első két részben éneklő Tomasz Konieczny, hogy miért kellett Brünnhilde szerepére három teljesen különböző karaktert választani, hogy miért nem tudta Siegfriedet Magnus Vigilius két egymást követő napon, Siegfried után Az istenek alkonyában is megjeleníteni. Ez így a rendező és a karmester, de még a néző számára is nehézséget jelent, ráadásul több hibalehetőséggel is jár. Nekem most a következő szereposztás lett volna a leginkább szívemhez szóló a Fischer Ádám által utoljára vezényelt Ringhez: Wotan: Tomasz Konieczny, Brünnhilde: Elisabet Strid, Siegfried: Magnus Vigilius. Ők talán a lassan már fáradó zenekarral jobb egyensúlyt tartottak volna az utolsó este is.

Fotó: MÜPA

A Rajna kincséről (Ring, 1. rész), A walkürről (Ring, 2. rész), valamint a Siegfriedről (Ring, 3. rész) is el lehet olvasni a beszámolónkat.

Művészeti vezető és vezényel:
Fischer Ádám
Társ-művészetivezető:
Rajna Martin
Szereplők:
Siegfried Stefan Vinke
Gunther Birger Radde
Alberich Jochen Schmeckenbecher
Hagen Albert Pesendorfer
Brünnhilde Daniela Köhler
Gutrune Horti Lilla
Waltraute Vörös Szilvia
Norna 1. Gál Erika
Norna 2. Szántó Andrea
Norna 3. Brassói-Jőrös Andrea
Woglinde Sáfár Orsolya
Wellgunde Fodor Gabriella
Flosshilde Kálnay Zsófia
Közreműködők:
Tánc: Asztalos Dóra, Csere Zoltán, Fehér Laura, Feledi János, Gulyás Anna, Horváth István, Kelemen Krisztián, Kovács Richárd, Krizsán Dániel, Tóth Brigitta, Újvári Milán, Vida Gábor.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Alkotók:
Dramaturg: Christian Martin Fuchs †, Dr. Christian Baier
Fény: Vajda Máté
Koreográfus: Vida Gábor
Videó: Szupermodern Filmstúdió Budapest
Betanító karmester: Kovács János
Vezető korrepetitor: Bartinai Gábor
Zenei munkatársak Bartal László, Bartinai Gábor, Bizják Dóra, Kovács Brigitta, Johannes Marsovszky, Paul Marsovszky, Rajna Martin
Jelmez- és bábterv: Corinna Crome
Játékmester: Polgár Etelka
Rendező: Hartmut Schörghofer