A júliusban elhunyt művész emlékkiállításán 21 képet mutatnak be, lírai absztrakt műveit, nem figurális alkotásokat. A kiállítás az utóbbi időszak termését, Szilvásy Nándor 2007-től 2011-ig alkotott műveit tárja a nézők elé. Két teremben láthatóak a festmények, a harmadik teremben pedig a rajzok, pasztellek, kollázsok.

A Partitúrám című szobor is látható: egy partitúraállvány, amelynek kottatartó részét festőpalettának alakította át a művész.

"Képeim szubjektív vallomások, nem az ábrázolás foglalkoztat elsősorban, hanem az öröm, amit a színek hegemóniája kelt bennem" - fogalmazott korábban festészetéről szólva.

A Munkácsy-díjas, érdemes művész a grafikusi pályát 1990-ben cserélte fel a festészetre, amikor Budapestről a Balaton-felvidékre költözött.

Képeit az MTI kérdésére korábban úgy jellemezte: "nagyon színesek, és - azt szokták mondani és én is úgy érzem -, hogy nagyon szabadok".
Szilvásy Nándor 1927. november 13-án született Makón. Művészeti tanulmányait Budapesten végezte a Magyar Iparművészeti Főiskolán (1947-1949) és a Magyar Képzőművészeti Főiskolán (1949-1952).

Mestere volt Hincz Gyula, Koffán Károly, Ék Sándor és Barcsay Jenő. A Kontakt Design Stúdió vezetője volt 1986 és 1988 között. Az Új Horizont művészeti szerkesztője 2000-től. Gyermekkönyveket illusztrált 1952 és 1958 között, rajzaival szerepelt kiállításokon.

Az első plakátmegbízását 1959-ben kapta, ettől kezdve aktív és sikeres tervezőgrafikus, a magyar kortárs plakátművészet meghatározó személyisége volt. Fő területe a kulturális, kereskedelmi és politikai plakát, az embléma és a kiállításgrafika volt.

Mindvégig megőrizte érdeklődését az autonóm rajz és az illusztráció iránt is, munkáit a 60-as években rendszeresen közölte az Élet és Irodalom, valamint a Budapester Rundschau, a 70-es években az Élet és Irodalom és a Magyar Hírlap, 1994-től a Magyar Nemzet. 1990-ben Budapestről Révfülöpre költözött, teljesen a festészet és autonóm rajz felé fordult.

Művészetét 1962-ben Munkácsy Mihály-díjjal ismerték el, többek között elnyerte 1968-ban a Varsói Nemzetközi Plakátbiennále különdíját, 1977-ben pedig a melbourne-i The Universal Language of Posters kiállítás és verseny első díját. Érdemes művész 1978-ban lett, több mint 30 egyéni kiállítása volt. A művész 2011. július 7-én hunyt el Révfülöpön.