art&design
2012. 10. 03.
Emlékest és szoboravató Wagner Nándor emlékére
Wagner Nándor szobrászművész születésének 90. és halálának 15. évfordulója alkalmából emlékestet rendez pénteken a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) és szoboravatót tart vasárnap a Várfok és a Lovas utca fordulójában a művész életművét gondozó két alapítvány.
A PIM-ben pénteken Akijama Kodzsi, a Wagner Nándor Emlékalapítvány
elnöke fog beszélni és előadást tart a szobrász munkásságáról Wehner Tibor művészettörténész. Video-összeállítást is bemutatnak Wagner Nándorról, és levetítik Gulyás János dokumentumfilmjét, a Földanya címűt. Az esten a zárszót Kiss Sándor, az Academia Humana Alapítvány elnöke mondja.
Wagner Nándor Földanya című szobrának avatása az I. kerület Várfok utca és a Lovas utca fordulójában vasárnap délután 4 órakor kezdődik.
A művész 1922-ben született Nagyváradon és 1997-ben halt meg Japánban, Mokában. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán szobrászatot és festészetet tanult. 1956-ban beválasztották a Képzőművészek Szövetsége Forradalmi Bizottságába.
A forradalom leverése után elhagyta az országot, majd 1957-ben Svédországban telepedett le. Rajzot tanított a lundi egyetemen, közben új technológiákat dolgozott ki acélból készült szobrok zsugorodási problémáira, ötvözte a papírvésés és a festészet technikáját, valamint kifejlesztett egy, a fényenergia újszerű felhasználásán alapuló lámpatípust. Svédországi munkásságát nyolc köztéri szobor őrzi.
Japán képzőművész feleségével 1969-ben Japánba költözött és a Tokiótól mintegy 150 km-re lévő, a kerámiaművészetéről híres Masiko városban épített műtermet. Megalkotta a Selyem Út-sorozatát, amelynek jövedelméből fiatal művészek támogatására megalapította a Tao Intézetet.
Hírnevét a távol-keleti országban a naritai nemzetközi repülőtérre vezető út melletti szállodasor díszítésére kiírt pályázat megnyerésével alapozta meg. Ott áll az általa tervezett parkban az Utazók védőszentje című nagyméretű szobra és 16 méter átmérőjű szökőkútja.
Wagner Nándor az 1980-as években újra intenzíven kezdett foglalkozni a világ szellemi irányzataival és megalkotta talán legismertebb művét, a Filozófiai Kert címűt a világvallások fő képviselőivel. A szoborcsoport tagjai: Ábrahám, Ehnaton, Jézus, Buddha, Lao-ce, valamint Assisi Szent Ferenc, Bódhidharma, Gandhi.
A művész halála előtt a legismertebb művét, a Filozófiai Kert című szoborcsoportot Budapestnek ajándékozta, 2001-ben a Gellért-hegyen állították fel Egymás jobb megértéséért felirattal a talapzatán.
elnöke fog beszélni és előadást tart a szobrász munkásságáról Wehner Tibor művészettörténész. Video-összeállítást is bemutatnak Wagner Nándorról, és levetítik Gulyás János dokumentumfilmjét, a Földanya címűt. Az esten a zárszót Kiss Sándor, az Academia Humana Alapítvány elnöke mondja.
Wagner Nándor Földanya című szobrának avatása az I. kerület Várfok utca és a Lovas utca fordulójában vasárnap délután 4 órakor kezdődik.
A művész 1922-ben született Nagyváradon és 1997-ben halt meg Japánban, Mokában. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán szobrászatot és festészetet tanult. 1956-ban beválasztották a Képzőművészek Szövetsége Forradalmi Bizottságába.
A forradalom leverése után elhagyta az országot, majd 1957-ben Svédországban telepedett le. Rajzot tanított a lundi egyetemen, közben új technológiákat dolgozott ki acélból készült szobrok zsugorodási problémáira, ötvözte a papírvésés és a festészet technikáját, valamint kifejlesztett egy, a fényenergia újszerű felhasználásán alapuló lámpatípust. Svédországi munkásságát nyolc köztéri szobor őrzi.
Japán képzőművész feleségével 1969-ben Japánba költözött és a Tokiótól mintegy 150 km-re lévő, a kerámiaművészetéről híres Masiko városban épített műtermet. Megalkotta a Selyem Út-sorozatát, amelynek jövedelméből fiatal művészek támogatására megalapította a Tao Intézetet.
Hírnevét a távol-keleti országban a naritai nemzetközi repülőtérre vezető út melletti szállodasor díszítésére kiírt pályázat megnyerésével alapozta meg. Ott áll az általa tervezett parkban az Utazók védőszentje című nagyméretű szobra és 16 méter átmérőjű szökőkútja.
Wagner Nándor az 1980-as években újra intenzíven kezdett foglalkozni a világ szellemi irányzataival és megalkotta talán legismertebb művét, a Filozófiai Kert címűt a világvallások fő képviselőivel. A szoborcsoport tagjai: Ábrahám, Ehnaton, Jézus, Buddha, Lao-ce, valamint Assisi Szent Ferenc, Bódhidharma, Gandhi.
A művész halála előtt a legismertebb művét, a Filozófiai Kert című szoborcsoportot Budapestnek ajándékozta, 2001-ben a Gellért-hegyen állították fel Egymás jobb megértéséért felirattal a talapzatán.
További írások a rovatból
Vetlényi Zsolt FOLYÓÍRÁS című kiállításának kritikai szemléje
Gondolatok Metzing Eszter The skin sees when the eyes touch című kiállításáról, Inda Galéria / Budapest
Más művészeti ágakról
Filmek és beszélgetések barátságról, környezettudatosságról, internetfüggőségről, identitáskeresésről és első szerelemről a Cinemirán
A szerző fellép a 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon