irodalom
2012. 10. 04.
Herta Müller életéről nyílt kiállítás
Bánáti gyerekkorától az irodalmi Nobel-díj átvételéig ismerhetik meg az érdeklődők Herta Müller életét a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában (FSZEK) csütörtökön nyílt interaktív kiállításon.
"Regényei ismerősen csengenek, történetei nem idegenek tőlünk, műveit egy kicsit magunkénak is érezhetjük" - vélekedett a FSZEK főigazgatója Herta Müller műveiről. Fodor Péter elmondta: Herta Müller a kiállítás zárására személyesen is ellátogat és beszélgetéssel egybekötött felolvasóesten vesz részt november 9-én. Beszámolt arról, hogy a Herta Müller - A szavak ördögi köre című kiállításhoz három rendhagyó tárlatvezetés is kapcsolódik október 11-én, 18-án és 25-én délután öt órától.
A november 10-ig látható kiállítást, amelyen Herta Müller családjának tulajdonában lévő fotók láthatók, Hammerstein Judit kultúráért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg. Mint fogalmazott: Herta Müller művei nehéz olvasmányok, de nem "nyelvi", hanem "lelki szempontból". A politikus szerint Herta Müller életműve túlmutat a posztmodern utáni kor értelmezési lehetőségein, nem illeszthető a romantikus szerzőközpontú és strukturalista megközelítésekbe sem.
"Herta Müller író és ember, polgár és gondolkodó, megalázott és megszomorított személyiség, életének és tetteinek esszenciális jelentősége van a művek vonatkozásában" - fogalmazott Hammerstein Judit, aki szerint az író művei "szavatolják a katarzist" is, amely "mindig mély fájdalomból szakad fel".
A helyettes államtitkár méltatta Nádori Lídia fordításait, a művekről pedig megjegyezte, hogy az azokban leírtak Kelet-Európában mindenkinek ismerősen csenghetnek.
"A diktatúrában eltöltött évek személyiségtorzító, társadalmi szöveteket felhasító és durva öltésekkel újra varró, kegyetlen és kérhetetlen univerzumával emlékezetet bennünket arra, amit mindannyian megéltünk itt. Ezért vagyunk tökéletesen tisztában azzal, hogy reagálni csak Herta Müllerhez hasonlatos karakánsággal, következetességgel lehet" - fogalmazott Hammerstein Judit, aki szerint az írónő ezért egy kicsit "a magyaroké" is.
Jutta Gehrig, a kiállítást szervező budapesti Goethe Intézet igazgatója arról beszélt: szimbolikus jelentősége van annak, hogy a tárlat egy könyvtárban kapott helyet, hiszen a könyvtáraknak az feladata, hogy az emlékezetet megőrizzék.
A november 10-ig látható kiállítást, amelyen Herta Müller családjának tulajdonában lévő fotók láthatók, Hammerstein Judit kultúráért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg. Mint fogalmazott: Herta Müller művei nehéz olvasmányok, de nem "nyelvi", hanem "lelki szempontból". A politikus szerint Herta Müller életműve túlmutat a posztmodern utáni kor értelmezési lehetőségein, nem illeszthető a romantikus szerzőközpontú és strukturalista megközelítésekbe sem.
"Herta Müller író és ember, polgár és gondolkodó, megalázott és megszomorított személyiség, életének és tetteinek esszenciális jelentősége van a művek vonatkozásában" - fogalmazott Hammerstein Judit, aki szerint az író művei "szavatolják a katarzist" is, amely "mindig mély fájdalomból szakad fel".
A helyettes államtitkár méltatta Nádori Lídia fordításait, a művekről pedig megjegyezte, hogy az azokban leírtak Kelet-Európában mindenkinek ismerősen csenghetnek.
"A diktatúrában eltöltött évek személyiségtorzító, társadalmi szöveteket felhasító és durva öltésekkel újra varró, kegyetlen és kérhetetlen univerzumával emlékezetet bennünket arra, amit mindannyian megéltünk itt. Ezért vagyunk tökéletesen tisztában azzal, hogy reagálni csak Herta Müllerhez hasonlatos karakánsággal, következetességgel lehet" - fogalmazott Hammerstein Judit, aki szerint az írónő ezért egy kicsit "a magyaroké" is.
Jutta Gehrig, a kiállítást szervező budapesti Goethe Intézet igazgatója arról beszélt: szimbolikus jelentősége van annak, hogy a tárlat egy könyvtárban kapott helyet, hiszen a könyvtáraknak az feladata, hogy az emlékezetet megőrizzék.
További írások a rovatból
Kotányi Attila Éberen kutató élet könyvét mutatták be a Nyitott Műhelyben
Andris Kalnozols: Szólíts Naptárnak – a kötetbemutatóról