A modern filmművészet kiemelkedő alakjának filmforgatókönyveit, könyvkéziratait, jegyzetfüzeteit, leveleit, hangfelvételeket és más archív anyagokat Olga Szokurova filmkritikus, Tarkovszkij volt tanítványa bocsátotta árverésre. 
   
A Moszkvától északkeletre fekvő Ivanovszk megye 1 millió 300 ezer fontért (több mint 450 millió forint) vásárolta meg a hagyatékot, amelyet Tarkovszkij Jurjevecben lévő emlékházában helyeznek el. 
   
Az árverésen huszonketten vettek részt, de az utolsó pillanatokban már csak Lars von Trier dán filmrendező, Ivanovszk megye képviselője és egy ismeretlen gyűjtő licitált a kollekcióért. 
   
Az archív dokumentumok között van az 1974-ben elkészült Tükör, a Solaris és a Stalker című filmek forgatókönyve is, de az egyik legérdekesebb darab Andrej Tarkovszkij Leonyid Brezsnyevnek írt levele. Ebben a neves rendező azt kérte az SZKP főtitkárától, hogy engedélyezze betiltott filmjeinek bemutatását, valamint hogy a Szovjetunióban dolgozhasson.
   
Mihail Meny, Ivanovszk megye kormányzója elmondta, hogy az orosz kulturális minisztériummal együtt mindent megtettek annak érdekében, hogy ráirányítsák a figyelmet erre a lehetőségre, és visszahozhassák Tarkovszkij hagyatékát a hazájába.
   
A filmrendező emlékére 2007 óta minden évben megrendezik Ivanovszk megyében a Tükör című filmfesztivált. A Tarkovszkij-emlékházat 1996-ban nyitották meg.
   
A rendező karrierje 1962-ben indult az Iván gyermekkora című filmmel, amely nagy nemzetközi sikert aratott. A Velencei Filmfesztiválon megkapta a legjobb rendezésért járó Arany Oroszlán-díjat. 1966-ban készítette el a neves ikonfestőről, Andrej Rubljovról szóló alkotását.
 
Már a Rubljov-film forgatása közben zaklatták a KGB emberei, és egész életében küzdenie kellett alkotói szabadságáért. A Szovjetunió vezetése elitistának tekintette, ezért műveit betiltották. 
   
Tarkovszkij 1932. április 4-én született, és 1986. december 29-én halt meg tüdőrákban a Párizs melletti Neuilly-sur-Seine-ben.