A világnapot - amelyet 2000-ben ünnepeltek meg először - annak emlékére tartják, hogy 1952-ben az akkor még Pakisztánhoz tartozó, bengáli nyelvet beszélő Bangladesben az urdut nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé. A bangladesi diákok tiltakozásul február 21-én az utcára vonultak, a rendőrség ötöt megölt közülük - idézte fel a nemzetközi nap történetét Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke. 
   
Maróth Miklós akadémikus, az MTA alelnöke arról beszélt, hogy nincs olyan nyelv, amely ne lenne érték a világ szempontjából, minden nyelv önmagában érték. Ha a magyar nyelv elveszne, az emberiség szellemi kincseiből tűnne el valami pótolhatatlan - hangsúlyozta az akadémikus.

Mint mondta, a magyar nyelv presztízse a Kárpát-medencében a 19. században nem volt azonos a mostanival, hiszen akkor a tudományos ismeretekhez hozzá lehetett jutni magyar nyelven, az egyetemek magyar nyelvűek voltak, a magyar kultúra nagyon vonzó volt, tehát érdemes volt ragaszkodni a magyar nyelvhez. Napjainkban csökkent a magyar nyelv presztízse, mert más nyelveken is hozzá lehet jutni a műveltséghez - jegyezte meg.
   
A rendezvényen szó lesz nyelvpolitikáról, többnyelvűségről, kisebbségi oktatásról, valamint a kisebbségi anyanyelvek és kultúrák megőrzésének és fejlesztésének tényezőiről. Az előadások, kerekasztal-beszélgetések hozzászólások a térség történeti-társadalmi örökségének sajátosságait, kisebbségi nyelvi elrendezéseinek közös és eltérő vonásait kiemelve irányítják rá a figyelmet a magyarországi nemzetiségek, kisebbségek anyanyelveire. Emellett szó lesz arról is, hogy a Kárpát-medence régióiban élő magyar közösségek hogyan tudják megőrizni anyanyelvüket. 
   
Az eseményt az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Kulturális Szakbizottsága a MTA-val, az MTA Nyelvtudományi Intézete Többnyelvűségi Kutatóközpontjával, a Nemzeti Közművelődési és Közgyűjteményi Intézettel, valamint a British Council magyarországi képviseletével együttműködve rendezi.