Rámutatott arra, hogy ezek a kérdések világszerte előtérbe kerültek az elmúlt két évtizedben, az 1990-es évek óta ugyanis ugrásszerűen megnövekedett a világ népességének városiasodása a társadalmi, gazdasági változások eredményeként. Már az 1980-as évektől erőteljesen átalakult a városirányítás korábban elfogadott módja, kiszélesedett a döntésekbe beleszólást követelők köre. Ezek a tendenciák együttesen járultak hozzá, hogy a történeti városrészek kezelésének kérdésében fejlesztési és megőrzési szempontok feszülnek egymásnak világszerte.

A közép-európai régió országaiban a képet tovább árnyalja a történelmi városrészek relatív elhanyagoltsága, kiszolgáltatottságuk a politikai és gazdasági viszonyoknak és az, hogy a régi negyedek értékével a társadalom nincs tisztában. Ezekben az országokban a piacgazdaság kezdeti betegségei, az ingatlan- és tőkespekuláció egyes formái gyakran vezetnek a városfejlesztési koncepciók szétaprózódásához, melyek között a városi történeti táj és egyáltalán az örökségvédelem szempontjai háttérbe szorulnak - olvasható az összegzésben.

A szakmai konferencia résztvevői mindezek tükrében arra is keresik a választ, hogyan kell a változásokat úgy kezelni a történelmi városokban, hogy az ott lakók identitását is meghatározó épített és természeti környezet, valamint a szellemi értékek ne sérüljenek, hanem még gazdagodjanak is korunk tapasztalatával.

Az európai szakemberek megvitatják azt is, hogy a modern várostervezésben miként függ össze és rétegződik a történeti korok öröksége és a kortárs építészet, valamint a természeti elhelyezkedés, a műemléki épületállomány, az infrastruktúra és a társadalmi tényezők sokasága. Arról is szó lesz, hogy mi haszna lehet ennek a fenti megközelítésnek a kilenc fővárosi kerületet érintő budapesti világörökségi helyszín átfogó kezelése szempontjából, különös tekintettel a Világörökség Bizottság Budapesttel kapcsolatban elfogadott közelmúltbeli döntéseire és ajánlásaira.

A tanácskozáson a magyar szakemberek mellett francia, brit, bolgár, lett, lengyel, olasz, osztrák és román történészek, urbanisták, szociológusok, örökségvédelmi és közlekedési szakemberek, építészek, táj- és várostervezők, művészettörténészek vesznek részt.

"A konferencia egyúttal annak a nemzetközi gondolkodási folyamatnak is része kíván lenni, mely - az UNESCO keretein belül - új nemzetközi normatív jogi eszköz kidolgozására törekszik a történelmi települések örökségének hatékony megőrzése valamint a kortárs építészet, a városfejlesztés és a történeti városrészek megőrzése különböző szempontjainak harmonizálása érdekében" - mutatott rá Róna Katalin.

A sajtófőnök arról is beszámolt, hogy a konferencia szervezője az Observatoire urbain de Budapest, mely négy intézmény - a Budapesti Műszaki Műegyetem Építészmérnöki Kara, a Collegium Budapest - Institute for Advanced Study, az ELTE Atelier Társadalomtudományi Kutatócsoportja és a KÖH - formálódó együttműködésén alapul.