bezár
 

irodalom

2026. 09. 09.
Móricz Zsigmond összevonja a szemöldökét
Avagy szerette-e a verseket a nagy prózaíró?
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Újabban az irodalom azon energiapontjai érdekelnek, ahol a harmadik utas népiesség az urbánussággal, vagy más néven polgári radikalizmussal találkozik. Az ember nem is gondolná, hogy ebből milyen sok van, hogy a kettő között mennyi egérút cincogott, és milyen könnyű volt rajtuk az átjárás. Meggyőződésem, hogy legmesszebb azok az alkotók jutottak, akik mindkettőt felé nyitottak voltak, és ebbe a csapatba tartozik Móricz Zsigmond is, aki felváltva csiki-csukizott a két oldal között, és rendszerint meg is nyerte a játékokat, bár élete végén a Kelet Népe című folyóiratával és Rózsa Sándorával a népi szárnyhoz nyargalt közelebb a nagy magyar pusztán, és a Kelet Népe főmunkatársai közé a népiek egész derékhada odatartozott: Sinka Istvántól Veres Péterig. – Acsai Roland "Reggeli jegyzetek" című sorozatának újabb írását olvashatják.

Szabó Lőrincnek a feleségéhez írott egyik leveléből, melyre a Szabó Lőrinc és felesége levelezése című 1989-es könyvben bukkantam, arra is fény derül, hogy Móricz milyen viszonyban állt akkoriban a költészettel. Az 1926-os levélben Szabó Lőrinc arról ír, hogy a péntek estéjét jobb híján Móriczcal és az Est lapok irodalmi rovatának vezetőjével, Mikes Lajossal bulizta át, aki nem mellesleg az élelmesen házasodó Szabó apósa is volt. Móricz az est szigorúan baráti hangvételét azzal adta meg, hogy kijelentette: nem érti Szabó Lőrinc új könyvét, „idegenkedik tőle, nem ezt várta és várja" tőle, összegezve „túlzásnak, színészkedésnek érzi”. Szabó Lőrinc némi alázattal úgy reagál erre, hogy „én őt megérthetem, de ő engem nem”. Ez Móricz számára is elfogadható gondolatmenetnek érződött: „Ezt is elismerte”.

prae.hu

De Móricz nem állt meg itt, hanem azt is közli a baráti kompániával, hogy ő egyébként Erdélyi József verseit sem kedveli. Ez azért is számíthat abszolút hidegzuhanynak, mert eddig úgy tudtam, hogy az Ady utáni lírai paradigmaváltást előidéző Erdélyit állítólag ő maga fedezte fel a Nyugat számára.

Móricz valószínűleg belemelegedhetett a témába, mert őszinteségi rohamában beismeri, hogy voltaképpen hasonlóan vélekedik az addigra már elhunyt legnagyobb harcostársáról és nemzedéktársáról is: „Ő különben ‒ folytatta ‒ nem érti és nem szereti Ady verseit sem, csak a Vér és aranyat ismeri, a többi könyvét nem.” Miután kicsit megcsipkedte Ady személyiségét („csak Ady személyisége volt rá hatással, évenként kétszer, mert többször csömörlött volna vele találkozni”) a nagy író „sokat beszélt Ady kurvaságáról minden irányban”.

Móricz várható konklúziója sem marad el: „hozzátette, hogy nem is tudja, milyen volna az a vers, ami neki tetszik.”

A nagy beszólogatásból Szabó Lőrinc sem akart kimaradni, de Móriczot illető megjegyzését csak a feleségének meri elsütni: „neki senki és semmi sem fontos saját magán kívül”.

Egyébként ez a kvaterka a húszas évek irodalmi kavalkádjában még kifejezetten kellemesnek számított, bár ma már van egy kis esztétikai szado-mazo íze: „az egész beszélgetés igen nyugodtan és kedvesen folyt le, egy csepp megbántódást sem éreztem”. A péntek esti benyomását Szabó Lőrinc végül elégedetten így összegzi: „Móricz lekötelezően kedves újabban irántam”. A szánkból vette ki a szót, és ezek után már csak arra lehetünk kíváncsiak, milyen lehetett azokkal, akikkel undok volt.

Végül nem hagyhatom említés nélkül, hogy Móricz Zsigmondnak is van egy kifejezetten nagy népszerűségnek örvendő költeménye, A török és a tehenek című örök klasszikusa.     

Fotó: pim.hu

nyomtat

Szerzők

-- Acsai Roland --

Acsai Roland (1975) Radnóti-díjas, Zelk Zoltán-díjas, Bárka-díjas etc. költő, író, műfordító, drámaíró, irodalomtörténész, esszéista.


További írások a rovatból

Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 33. számáról
Az Alföld 2026. augusztusi számáról
Demeter Arnold Búzaköd című verseskötetéről

Más művészeti ágakról

A Werther koncertszerű előadása a Salzburgi Ünnepi Játékokon
A Rienzi visszatérése Bayreuthba
Horváth Kristóf Cigyar Magány című önálló estjéről
Az építészet és az irodalom rokonlelkűségéről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés