színház
2014. 06. 27.
Megújult a Miskolci Nemzeti Színház óratornya
Megújult az ország első kőszínházának, a Miskolci Nemzeti Színháznak az óratornya, az egy hónapig tartó felújítás négymillió forintos költségét háromnegyedrészben az épületet fenntartó városi önkormányzat, negyedrészt pedig a teátrum állta - tájékoztatta a színház az MTI-t.
A miskolci teátrum 1823-ban, a mai Magyarország területén az első magyar nyelvű kőszínházként nyitotta meg kapuit, az eredeti épület azonban 1843-ban, egy tűzvészben elpusztult, a mai színház alapkövét 1847-ben tették le.
Az épületbe az 1880-as években vezették be a központi fűtést és a légszeszvilágítást, a torony építését éppen a nagy miskolci tűzvésszel indokolta Soltész Nagy Kálmán akkori polgármester. A tornyot végül 1883. november 3-án adtak át, ez egyben a miskolci önkéntes tűzoltóegylet állandó őrhelyeként is szolgált.
Az átadás után alig fél évvel később került helyére Schauer Emil bécsi óragyárából a torony órája.
A torony "tűzfigyelési" funkciója évtizedekkel ezelőtt megszűnt, így ma már minden miskolci óratoronyként emlegeti a színház épületrészét.
A nagyközönség számára a torony nem látogatható, a padlástér ugyanis alkalmatlan az érdeklődők fogadására.
Az épületbe az 1880-as években vezették be a központi fűtést és a légszeszvilágítást, a torony építését éppen a nagy miskolci tűzvésszel indokolta Soltész Nagy Kálmán akkori polgármester. A tornyot végül 1883. november 3-án adtak át, ez egyben a miskolci önkéntes tűzoltóegylet állandó őrhelyeként is szolgált.
Az átadás után alig fél évvel később került helyére Schauer Emil bécsi óragyárából a torony órája.
A torony "tűzfigyelési" funkciója évtizedekkel ezelőtt megszűnt, így ma már minden miskolci óratoronyként emlegeti a színház épületrészét.
A nagyközönség számára a torony nem látogatható, a padlástér ugyanis alkalmatlan az érdeklődők fogadására.
További írások a rovatból
Más művészeti ágakról
Interjú Nagy Emmával
Bakos Gyöngyi Nixon nem tud lépcsőzni című kötetéről
Jegyzetek Schillinger Gyöngyvér Rohadjon meg az összes című regényéről