"Az első versenyre 20 ország 36 fiatal muzsikusa jelentkezett, ami nagyon szép szám. Ráadásul rendkívül erős mezőny állt össze, a középdöntőbe már csak többszörös versenygyőztesek jutottak be; a zsűri végül az olasz Andrea de Vitist találta a legjobbnak. A verseny struktúrája is bevált, a versenyzők és a zsűritagok szerették ezt a formátumot, ezért úgy döntöttünk, hogy a következő, 2017-es versenyre lényegében változatlanul hagyjuk a kereteket" - magyarázta Eötvös József.
    

A Zeneakadémia tanára arra is kitért, hogy a megmérettetés óriási külső érdeklődés mellett zajlott, a Solti-terem csordultig megtelt a döntőre és a gálakoncertre.
    

Eötvös József elmondta: a tervek szerint három évente megrendezendő versenyek közötti években - így legközelebb 2015-ben és 2016-ban - egy-egy novemberi gitáros hétvégét, "gitárünnepet" tartanának a Zeneakadémián neves külföldi előadók fellépésével és mesterkurzusokkal.
    

A gitárművész szerint a nemzetközi verseny nagy hiányt pótol a magyar gitáros életben. "A Szendrey-Karper László által 1973-ban alapított, a világon akkor egyedülálló esztergomi nemzetközi gitárfesztivál, majd a 2006 óta megrendezett Balatonfüredi Nemzetközi Gitárfesztivál mellett nagy szükség volt már egy rangos nemzetközi versenyre is Magyarországon" - hangsúlyozta.
    

Eötvös József kitért arra is, hogy a zongora és a hegedű után a klasszikus gitár a harmadik legnépszerűbb hangszer a magyarországi zeneiskolákban, emellett minden zeneművészeti főiskolai, egyetemi karon is választható a hangszer. A Zeneakadémián jelenleg 18 fővel működik a tanszak Eötvös Józseffel és egykori tanítványával, Csáki Andrással a kétfős tanári "karban".
    

Mint mondta, az oktatásban betöltött szerepétől sajnos némileg elmarad a gitár koncertéletben képviselt súlya, annak ellenére, hogy a klasszikus gitárművek és -átiratok, valamint a latin-amerikai irodalom mellett olyan hazai kortárs zeneszerzők is előszeretettel komponálnak a hangszerre, mint Hollós Máté vagy Madarász Iván.