A Janus története arról szól, hogy a Securitate miként hatol be egy ellenzéki értelmiségi magyar család mindennapjaiba egy megrendezett házasságon keresztül. A titkosrendőrség hogyan házasít be egy ügynököt családon belülre, azért, hogy onnantól kezdve ez az ügynök kontrollálja, manipulálja a család életét, napi szinten elárulja azoknak az embereknek a legbelsőbb titkait, akikkel egy fedél alatt él, egy ágyban alszik - mesélt filmjéről az m1 aktuális csatornán kedden a rendező.
    

Gyöngyössy Bence emlékeztetett arra, hogy ezt a technikát előszeretettel alkalmazták a kelet-európai titkosszolgálatok, a szabadság hiánya így nemcsak a börtönöket jelentette, jelen volt a munkahelyeken, az utcákon, a szórakozóhelyeken, és amint azt a film megmutatja, beköltözött az otthonokba is.
    

Mint hozzátette, a filmet Budapesten és környékén forgatták, annak ellenére, hogy nagy része Romániában játszódik, mert még mindig nem mertek elmenni ezzel a témával Romániába, különösen Erdélybe. "Nem vállaltuk a rizikót, inkább megteremtettük annak a lehetőségét, hogy ezt a világot vissza tudjuk adni magyarországi helyszíneken" - fogalmazott.
    

A film romániai vetítése és fogadtatása azt igazolja, hogy ez elég jól sikerült - számolt be Gyöngyössy Bence, hozzátéve: a Janust május végén Nagyváradon mutatták be először, és elsőre megtalálta a "lehető legkritikusabb" közönségét abban a városban, ahol játszódik. Állva tapsoltak a vetítés után, amelyet hosszú beszélgetés is követett - idézte fel.
    

A rendező hozzáfűzte: hétfőn megtartották a budapesti díszbemutatót, és az itteni közönség is rendkívül pozitívan fogadta a Janust, november végén pedig a Duna tévécsatorna is sugározza a filmet.
    

A Janus főbb szerepeiben Marozsán Erika, Seress Zoltán, Jordán Tamás és Hatházi András látható, a 75 perces alkotás operatőre Márton Balázs volt.
    

A mintegy 150 millió forintból készült filmet 80 százalékban támogatta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa a Magyar Média Mecenatúra Programjában.