Csoma Zoltán, a település független polgármestere az MTI-nek elmondta, hogy az ünnepség, amelyet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzattal és a Kölcsey Társasággal közösen rendeznek, a hagyományoknak megfelelően 11.00 órakor ökumenikus istentisztelettel kezdődik a magyar-ukrán határ menti község református templomában.
    

Az egyházi szertartáson Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület és Palánki Ferenc, a római katolikus Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspöke, valamint Szalai Kont, a Szatmári Református Egyházmegye esperese mond imát.
    

Az istentiszteleten közreműködik Varnus Xavér orgonaművész.
    

A Himnusz költőjére és A magyar kultúra napjára emlékező rendezvény ezt követően veszi kezdetét a szatmárcsekei templomban. Ünnepi beszédet Ágh István Kossuth- és József Attila-díjas költő mond. A rendezvényen fellép Csikos Sándor, valamint a Debreceni Nagytemplom Kórusa, Vass Sándor karnagy vezetésével.
    

Az ünnepség után a résztvevők megkoszorúzzák Kölcsey Ferenc síremlékét a helyi református temetőben, amely csónak alakú fejfáiról lett híres.
    

Kölcsey Ferenc (1790-1838), a reformkor költője, politikusa, szónoka, aki jogi tanulmányokat végzett, 1815-ben került testvéreivel megörökölt szatmárcsekei birtokára és rövid megszakításokkal haláláig élt ott. Műveinek nagy részét, közte a Himnuszt is, a hajdani Csekén alkotta. Onnan levelezett a kor nagyjaival, Kazinczy Ferenccel, Szemere Pállal, Wesselényi Miklóssal és Kállai Ferenccel, illetve csekei házánál gyakran megfordultak az akkori joghallgatók és ügyvédjelöltek.
    

A Csekén alkotott Hymnus, a' magyar nép zivataros századaiból művének kéziratát 1823. január 22-én tisztázta le a költő, s ezt a napot 1989 óta a magyar kultúra napjaként ünnepeljük. Kölcsey Ferenc szövegét Erkel Ferenc zenésítette meg, s 1844. július 2-án a pesti Nemzeti Színházban először mutatták be a Himnuszt, az össznemzeti imádságot.