színház
2009. 02. 27.
Ötven éve halt meg Komlós Vilmos színművész, komikus
Nem egyszerűen komikus volt, hanem alakító, jellemábrázoló színész: mint minden igazi nagy komédiásnak, a rögtönzés volt a legkedvesebb műfaja - írták Komlós Vilmosról, az eredeti Hacsek és Sajó kettős "második feléről", aki ötven éve, 1959. február 27-én halt meg.
Komlós Vilmos 1893. január 29-én született a Nógrád megyei Sülyén. Nem készült színi pályára, a polgári iskola elvégzése után egy divatáru-kereskedésben kapott állást Budapesten.
Egyszer egy barátja elhívta a szabók műkedvelő színjátszó csoportjának bemutatójára. Az előadás elbűvölte, így az egyik szereplő biztatására - akit Salamon Bélának hívtak - csatlakozott az amatőr társulathoz. Később beiratkozott az Országos Színészegyesület Színitanodájába, letette a vizsgákat, és 1912-ben már a szabadkai színház tagja volt. Jacobi Viktor Leányvásár című nagyoperettjében debütált táncos-komikusként, és azonnal elbűvölte a publikumot, ahogy később Makón, Újvidéken, Hódmezővásárhelyen és Marosvásárhelyen is.
1929-ben került Budapestre, a Teréz Körúti Színpad társulatához, és hasbeszélőként is fellépett. 1945-től a Pódium Kabaréban lépett fel, 1947-ben a Művész Színház, 1951-ben az Ifjúsági Színház tagja volt. 1952-től haláláig a Vidám Színpadhoz kötötte a szerződése.
Pályájának csaknem öt évtizede alatt rendkívüli népszerűségnek örvendett, a közönség odavolt érte. Mint minden igazi nagy komédiásnak, a rögtönzés volt a legkedvesebb műfaja. Bár több jellemszerepet is megformált (Moliére: A képzelt beteg, Úrhatnám polgár), filmekben is játszott (Janika, Állami Áruház, Dollárpapa, Gábor diák), a halhatatlanságot a Hacsek és Sajó kabaréjelenetek biztosították számára.
A Vadnai László által kitalált, rendkívül népszerű párosból Komlós volt a mérgelődő, hangoskodó Sajó, Herceg Jenő a mindig mindent félreértő Hacsek. Bárhol léptek fel, frenetikus sikerük volt, a Vadnai-féle jelenetek népszerűségét - bár azóta több író és több páros is próbálkozott - máig nem sikerült felülmúlni. Érdekesség, hogy a két színész az életben ki nem állhatta egymást.
Komlós Vilmos írással is próbálkozott, önéletrajzi kötete Hol volt, hol nem volt címmel 1942-ben jelent meg. A kitüntetések elkerülték, de ezért kárpótolta a közönség szeretete. Budapesten érte a halál 1959. február 27-én. Gyermekei követték a színi pályán: fia, Komlós András színművész, lánya, Komlós Juci Jászai Mari-díjas, érdemes művész, a Nemzet Színésze, aki a napokban ünnepelte kilencvenedik születésnapját.
Egyszer egy barátja elhívta a szabók műkedvelő színjátszó csoportjának bemutatójára. Az előadás elbűvölte, így az egyik szereplő biztatására - akit Salamon Bélának hívtak - csatlakozott az amatőr társulathoz. Később beiratkozott az Országos Színészegyesület Színitanodájába, letette a vizsgákat, és 1912-ben már a szabadkai színház tagja volt. Jacobi Viktor Leányvásár című nagyoperettjében debütált táncos-komikusként, és azonnal elbűvölte a publikumot, ahogy később Makón, Újvidéken, Hódmezővásárhelyen és Marosvásárhelyen is.
1929-ben került Budapestre, a Teréz Körúti Színpad társulatához, és hasbeszélőként is fellépett. 1945-től a Pódium Kabaréban lépett fel, 1947-ben a Művész Színház, 1951-ben az Ifjúsági Színház tagja volt. 1952-től haláláig a Vidám Színpadhoz kötötte a szerződése.
Pályájának csaknem öt évtizede alatt rendkívüli népszerűségnek örvendett, a közönség odavolt érte. Mint minden igazi nagy komédiásnak, a rögtönzés volt a legkedvesebb műfaja. Bár több jellemszerepet is megformált (Moliére: A képzelt beteg, Úrhatnám polgár), filmekben is játszott (Janika, Állami Áruház, Dollárpapa, Gábor diák), a halhatatlanságot a Hacsek és Sajó kabaréjelenetek biztosították számára.
A Vadnai László által kitalált, rendkívül népszerű párosból Komlós volt a mérgelődő, hangoskodó Sajó, Herceg Jenő a mindig mindent félreértő Hacsek. Bárhol léptek fel, frenetikus sikerük volt, a Vadnai-féle jelenetek népszerűségét - bár azóta több író és több páros is próbálkozott - máig nem sikerült felülmúlni. Érdekesség, hogy a két színész az életben ki nem állhatta egymást.
Komlós Vilmos írással is próbálkozott, önéletrajzi kötete Hol volt, hol nem volt címmel 1942-ben jelent meg. A kitüntetések elkerülték, de ezért kárpótolta a közönség szeretete. Budapesten érte a halál 1959. február 27-én. Gyermekei követték a színi pályán: fia, Komlós András színművész, lánya, Komlós Juci Jászai Mari-díjas, érdemes művész, a Nemzet Színésze, aki a napokban ünnepelte kilencvenedik születésnapját.
További írások a rovatból
A Nyílt tárgyalás című előadás a Katona József Színházban
Más művészeti ágakról
Jegyzetek Schillinger Gyöngyvér Rohadjon meg az összes című regényéről
Andris Kalnozols: Szólíts Naptárnak – a kötetbemutatóról