A Palabra de Lorca (Lorca szava) címmel Spanyolországban megjelent kötet 133 interjút tartalmaz, köztük például francia, olasz, argentin, uruguayi újságokban megjelent beszélgetéseket a húszas évektől kezdve egészen 1936-ig.
    

Az utolsó interjú néhány nappal Lorca halála előtt készült, ám csak egy évvel később, 1937-ben jelent meg a sajtóban.
    

A könyvet jegyző Rafael Inglada szerint Lorca interjúi, amelyekben nagyon közvetlenül szólal meg, sok támpontot adnak munkássága és élete megértéséhez. Egy szenvedélyes, illúziókkal, reményekkel teli ember alakja rajzolódik ki belőlük.
    

A költő ugyan nem szeretett interjút adni, de tisztában volt azzal, hogy szükség van rá munkája szélesebb körű megismertetéséhez, így ezek a nyilatkozatok zömében színházi bemutatók idején vagy írásai megjelenésekor születtek.
    

Federico García Lorca halálának augusztusban volt a nyolcvanegyedik évfordulója. Továbbra sem lehet biztosan tudni, hol és hogyan vesztette életét. A leginkább elfogadott verzió szerint a költővel és három társával 1936. augusztus 19-én, a polgárháború kezdetén végeztek a fasiszta Franco tábornok katonái a Granadához közeli Alfacar mellett.
    

Baloldali meggyőződése és homoszexualitása szálka volt Franco hívei és a római katolikus egyház szemében.
    

A holttestét rejtő tömegsírt egyelőre nem találták meg, hiába keresik évtizedek óta.
    

Az 1939-ben véget ért polgárháborúnak a becslések szerint több mint 100 ezer azonosítatlan áldozata volt, akiket jelöletlen tömegsírokban temettek el.