bezár
 

art&design

2018. 03. 13.
Magyar avantgárd festők képei Párizsban
Magyar avantgárd festők műveiből nyílik kiállítás Párizsban
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Magyar avantgárd festők képei Párizsban 2018. március 15-én magyar avantgárd festők képeiből nyílik kiállítás Párizsban, a Galerie Le Minotaure és a Galerie Alain Le Gaillard szervezésében. A Passuth Krisztina művészettörténész közreműködésével rendezett tárlaton olyan magyar művészek alkotásait láthatja a közönség, akik 1913 és 1932 között a neves berlini Der Sturm Galériában mutatták be műveiket.

Az avantgárdra jellemző a különböző művészeti ágak összefonódása: a kiállításokat gyakran előadások, irodalmi és kortárs zenei rendezvények kísérik. Az újító szellem és legújabb tendenciák egyik legfontosabb csomópontja a berlini Der Sturm galéria és folyóirat, melynek sokoldalú tulajdonosa, a zenész-zeneszerző-író-kritikus-kiadó- galerista Herwarth Walden egymagában is megtestesíti korának interdiszciplináris ideálját.

Hamarosan a nemzetközi ismertség egyik, szinte kötelező lépcsőfokává válik a Der Sturmban való megjelenés. Az 1910-ben indult Der Sturm folyóirat és az 1912-től működő galéria 1932-ig tartó története tökéletesen ábrázolja a XX. század elején végbemenő művészeti változásokat. A Der Sturm első magyar kiállítója a kubista Réth Alfréd volt, miután Picasso visszautasította a felkínált tárlat lehetőségét a Potsdamer Strassen lévő galériában. Az első világháború idején számos, Walden által kedvelt művész, pl. a Blaue Reiter (Kék Lovas) körének tagjai harcolni kényszerültek és többen el is estek a harcmezőn. Walden ekkor lel rá – Kassák Lajosnak és a Ma folyóiratnak köszönhetően – Mattis-Teutsch János, Kádár Béla és Scheiber Hugó alkotásaira, melyek tökéletesen illeszkednek a Kandinszkij, Franz Marc, Georg Schrimpf vagy Heinrich Campendonk nevével fémjelzett irányzatba. Mindhárman együttműködnek a Der Sturm galériával egészen a ’20-as évek végéig. Waldennek köszönhetően valóban nemzetközi elismertségre tesznek szert, mely Németország határain is túl terjed: 1926-ban Kádárt felfedezi magának az amerikai gyűjtő, Katherine Dreier (Société Anonyme), s meghívja kiállítani a New York-i Brooklyn Múzeumba, melynek következménye számos amerikai út és tárlat lesz. Ugyanakkor a háború után az expresszionizmus egyre inkább intézményesül és gyengül avantgárd jellege.

Noha végig a Der Sturm egyik jellemző irányzata marad, az örökké újdonságra vadászó Walden figyelmét egyre inkább az Oroszországból érkező konstruktivizmus ragadja magával, amely felforgatja a modern és forradalmi művészet európai felfogását, és a műkereskedelem helyett az ipart állítja előtérbe. Berlin ekkortól nem csupán az orosz, de más kelet-európai, többek között a magyar művészeket is befogadja, akik a Tanácsköztársaság bukása után emigrációra kényszerültek. Walden szemében ezek a magyarok testesítik meg leginkább a szuprematizmus és a konstruktivizmus szellemét. Így a Der Sturm galéria húzónevei közé tartozik Kassák Lajos, Bortnyik Sándor, Moholy-Nagy László és Péri László, akik Walden szerint a forradalmi konstruktivizmus szószólói. A húszas évek második felében a Der Sturm – úgy is mint galéria, folyóirat és kiadó – lassan elveszíti kezdeti lendületét. Ennek okai ugyanúgy keresendők a galéria belső működésében, mint a nemzetközi művészeti irányzatok fejlődésében, avagy az európai politikai helyzet változásában.

2018. március 15-től a párizsi közönség a Le Minotaure és Alain le Gaillard galériákban elmerülhet a Der Sturm sajátos világában, és olyan alkotók mintegy 80 művét csodálhatja meg, mint Réth Alfréd, Mattis-Teutsch János, Kádár Béla, Scheiber Hugó, Kassák Lajos, Bortnyik Sándor, Ébneth Lajos, Moholy-Nagy László és Péri László. A kiállítást egy kétnyelvű (angol-francia), képekben gazdag katalógus kíséri Passuth Krisztina és Maria Tyl tanulmányával.

A magyar avantgarde a Der Sturm Galériában (1913-1932)
Megnyitó: 2018. március 15.
A kiállítás 2018. március 15 és 2018. május 12 között tekinthető meg.
További információk IDE kattintva érhetők el.

Fénykép a leadben: Scheiber Hugó: Kabaré, 1925

nyomtat

További írások a rovatból

Szűcs Attila Inside the Black Box című kiállításáról
art&design

Emberi történetek Emberi történetek
Nők három felvonásban
art&design

Szívünkben kacag fel a napfény Szívünkben kacag fel a napfény
Bada Dada öngyilkosságának 12. évfordulójára
art&design

A kreativitás termelése A kreativitás termelése
Esztétikai nevelés és az érzéki pedagógiai fejlesztése: Mérei Ferenc

Más művészeti ágakról

Beszélgetés Békés Rozival – Margittai Zsuzsa interjúsorozata kortárs magyar gyerekkönyv-illusztrátorokkal
Három holló, Budapest, 2018. december 7.
irodalom

Traumatológia az Irodalomtudományi Intézetben Traumatológia az Irodalomtudományi Intézetben
A kortárs próza újabb fejleményei konferencia 1. napja
Borbás Dávid: A buszsofőr, Jamrik Levente: Az elíziumi kém


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés