bezár
 

art&design

2019. 03. 15.
Múzeumpedagógia mindenkinek
Megosztás - Elképzelések a 21. századi múzeumpedagógiáról. Konferencia a Ludwig Múzeumban
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
2019. március 12-én tartották meg a Ludwig Múzeumban a Megosztás - Elképzelések a 21. századi múzeumpedagógiáról című konferenciát. A konferencián többféle nézőpontból vizsgálták a múzeumpedagógiai gyakorlat lehetőségeit a kortárs múzeumokban.

Az első előadást Hemrik László, a Ludwig Múzeum múzeumpedagógusa tartotta az elmúlt 18 év múzeumpedagógiai gyakorlatáról a LuMuban. A 2001-es Kortársunk a művészet című konferencia óta egyre több a különféle múzeumi foglalkozások iránt érdeklődők és a programok száma is. Az elmúlt évek egyik legfontosabb tendenciája a középiskolai osztályok körében a múzeumi órák népszerűvé válása. Az intézmény azonban nemcsak a fiatalokat, hanem minden korosztályt és társadalmi csoportot szeretne megszólítani, éppen ezért igyekeznek egyre szélesíteni a múzeumban megforduló csoportok körét. A gyerekeken és fiatalokon kívül a felnőttek megszólítása is fontos, példája ennek a nyugdíjasoknak szóló Tea jó társaságban című program. A Ludwig Múzeum palettáját családi napok, gyerekeknek  szóló születésnapi zsúrok, művészeti és műelemző versenyek, gyakornoki program és a hajléktalanokat bevonó foglalkozások is színesítik.

A második előadást Dr. Koltai Zsuzsa, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa tartotta, amelynek fókuszában egy múzeumi foglalkozásokkal kapcsolatos élményeket és elvárásokat vizsgáló friss kutatás eredményei voltak, ahol a felmérés során pedagógusokat kérdeztek. A múzeum nyújtotta lehetőségek sikerét jelzi, hogy általában az osztályok és tanáraik szeretnek ilyen programokon részt venni, a kiadványok, feladatlapok és a közös feldolgozás révén játszva kerülnek közelebb a művészethez és sajátítanak el új ismereteket. A részvétellel kapcsolatos problémák sokszor a financiális és az iskolai lebonyolításon belül érhetőek tetten.

A harmadik felszólaló Bényei Judit volt, a MOME Elméleti Intézetének tanszékvezetője. Előadása a digitális eszközöknek a tanulásban és az interaktív programokban való jelenlétét taglalta. A mindenütt jelenlévő okoseszközökben rejlő lehetőségeket érdemes kihasználni, hiszen a tanulás egy új módszerét jelentik. Az online elérhető múzeumi adatbázisok, tananyagok, digitalizált gyűjtemények tovább növelhetik a múzeum és az edukáció kapcsolatát, a diákok több diszciplínán átívelő problémákkal találkozhatnak.

Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte, amelyen Böhler Nóra művészettörténész-muzeológus, a Kontúr Egyesület munkatársa, Dékányné Varga Krisztina rajz-vizuális kultúra művésztanár, Frazon Zsófia etnográfus-muzeológus és Sinkó István képzőművész-múzeumpedagógus vett részt Hemrik László moderálásával.

A kerekasztalnál terítékre kerültek a múzeumpedagógiai foglalkozások célcsoportjai, amelyek intézménytől és szervezettől függően igen eltérőek, ugyanakkor általánosan tapasztalható a megnövekedett igény a programok és vezetések iránt.

A magyar kulturális életben a múzeum mint intézmény szerepe is érdekes kérdés, hiszen a különféle szerveződési és kultúrafogyasztási szinteken nagyon eltérőek az erről vallott nézetek. Sokszor a múzeumnak, mint a kiállítások médiumának figyelembevétele az elsődleges, ám a valóságban egy múzeum feladata ennél sokkal összetettebb. Az sem elhanyagolható szempont, hogy az intézményeknek lépést kell tartaniuk az új technikai vívmányokkal és a kortárs gondolkodással is.

Felvetődött továbbá, hogy kinek is “készül” valójában a múzeum, ki az “ideális látogató”. Az – alig létező – középosztályt célzó kezdeményezéseknek nyitniuk kell a társadalom szélesebb rétegei felé is és kísérletet kell tenniük a kortárs művészetbe, kultúrába való bevonásukra.

Többféle stratégia és módszer is előkerült, fontos azonban, hogy az egyes intézmények saját léptéküket és hatáskörüket figyelembe véve szervezzék meg múzeumpedagógiai tevékenységüket, valamint fontos az, hogy a múzeum mint intézmény új kérdések és kihívások elé legyen állítva. A látogatók és a múzeumi alkalmazottak szempontjából is elengedhetetlen, hogy a múzeum egy nyitott, befogadó, komfortos tér legyen, ahol néha épp ennek a komfortnak az elvesztésével tanulhatnak új dolgokat a művészetről és önmagukról.

Fotók: Szabó Zsófia/Ludwig Múzeum

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Pszota Dalma --

Esztétika-művészettörténet szakos szabad bölcsész hallgató az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán.


További írások a rovatból

art&design

Velünk élő hagyományok Velünk élő hagyományok
Korniss Péter Változások című kiállítása Kolozsváron
art&design

Fém és méhviasz, vagy új helyünk a természetben Fém és méhviasz, vagy új helyünk a természetben
Horváth Gideon – I put my hand into a beehive
Interjú Tóth Kingával intermediális alkotásról, a fiatalok lehetőségeiről, szellemi műhelyekről, fordításról
art&design

A glóbusz kibillentése A glóbusz kibillentése
The Great Globe - Csoportos kiállítás az aqb Project Space-ben

Más művészeti ágakról

Tamás Zsuzsa válaszai a prae.hu körkérdésére
Mészöly Ágnes válaszai a prae.hu körkérdésére
Ozone Mama, Asphalt Horsmen, Peter Kovary & The Royal Rebels, BNT, 2019. 08. 22.


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés