A mozitermekbe a legmodernebb hangtechnikát építik be, és a kulturális intézmény új kiállítótérrel is bővül, ahol Magyarországon egyedülálló interaktív attrakciók várják az érdeklődőket.

A tárlat 21. századi technológiák segítségével mutatja majd be a filmtörténet jelenét, múltját és jövőjét, különös tekintettel három kiemelt szegedi alkotó, Zsigmond Vilmos, Balázs Béla és Csőke József munkásságára. A látogató a belépéstől újabb és újabb élményekkel gazdagodik, megismerheti majd a filmtörténet fontosabb mérföldköveit és megtapasztalhatja azt a forradalmi átalakulást, amely a virtuális valóság technológiáinak belépésével a mozgóképfogyasztásban zajlik.

A beruházás során korszerűsítik az épület szerkezetét, a szellőző- és világítási rendszert, hőszigetelést kapnak a külső falak és a tetőfödém, a műemléki adottságok figyelembe vételével felújítják a nyílászárókat, és elvégzik az akadálymentesítést is. Az átépítés során kicserélik a nézőtér falburkolatát és a mögötte lévő hangelnyelő réteget is.

A szegedi Belvárosi mozit a "mozgófényképszínház" működtetésére létrehozott részvénytársaság építtette. A vidék akkori legnagyobb mozija Sebestyén Endre szegedi építész tervei alapján 1920 őszére készült el, az első vetítést szeptember 8-án tartották. 1930 nyarán a magyar vidéki filmszínházak közül elsőként a Belvárosi moziban játszottak hangosfilmet. A filmszínházat úgy alakították ki, hogy a vetítések mellett más produkcióknak is otthont adhasson: koncertezett az épületben Bartók Béla, s az 1930-as években felléptek a mozi színpadán az akkoriban induló Szegedi Szabadtéri Játékok sztárjai is.

Fotók: Pixabay