Nem is a díjak átadása számít rendhagyónak – hiszen azok, közös örömünkre, minden évben kiosztásra kerülnek –, hanem az időpont és az átadás körülményei. Az átadó ünnepségre hagyományosan ősszel, a szeptember 21-i Magyar Dráma Napján szokott sor kerülni, az idei „csúszást” a pandémiás helyzet tette szükségessé; és mivel a hagyományos, széles körben való együttlét mostanság csupán virtuálisan lehetséges, így a díjátadóra ezúttal online esemény formájában kerül sor.

A Dramaturgok Céhe minden évben az előző évad drámaterméséből, a nyomtatásban, elektronikus formában megjelent és/vagy színházakban bemutatott kortárs művek közül választja ki az évad drámáját. Az előolvasási vita során kiválasztott 3-6 drámából álló listából kerül ki a díjazott alkotás, a Céh tagságának titkos szavazása alapján. Idén Garaczi László Veszteg című drámája bizonyult a legjobbnak, melyet a szerző az Első Magyar Karantén-Színház és a Litera karanténdráma-pályázatára írt. A kortárs magyar drámairodalom egyik legfontosabb, legizgalmasabb tagja ismét különleges erejű szöveggel jelentkezett, mely költői ihletettséggel, szabadversben mondja el, ismert budapesti helyszíneket bejárva egy egymástól elszakadt pár történetét. Laudálója Németh Gábor.

Az idei Vilmos-díj különleges eredményt hozott: az elismerés történetében először fordult elő, hogy egy alkotó, O. Horváth Sári, három egymást követő évben, egymás után háromszor nyeri el ezt a jeles kitüntetést. A Vilmos-díj a Kortárs Magyar Dráma Nyílt Fórumának évente kiosztott elismerése; a Nyílt Fórum Füzetek kötetben megjelent új magyar drámákról folytatott szakmai viták után választja ki a díjazottat a Céh tagsága és a Nyílt Fórumon résztvevő közönség, szintén titkos szavazással. O. Horváth Sári a feltörekvő, fiatal drámaírói nemzedék egyik legtehetségesebb tagja, Marosvásárhelyen végzett színházrendezőként 2017-ben. 2018-ban kapta első Vilmos-díjat a Lenni vagy nem című művéért, 2019-ben az Életigenért, idén pedig a hit és a vallás kérdéskörével foglalkozó Hiszitek, mit nem bizonyult a legjobbnak; a három mű egyébként trilógiát alkot, a különböző életlehetőségek, az emberi sors alapvető kérdéseit és a személyes szabadság mibenlétét boncolgatja. A szerzőről laudációt mond Telihay Péter.

A díjátadó a Színházi Dramaturgok Céhének Facebook-oldalán nézhető vissza.

Az idei Nyílt Fórum egyébként is gazdag termést hozott: a kötet szerzői között szerepel Dézsi Fruzsina (A helyzet ura), aki művében arra keres választ, hogy a jelen körülmények között létezhet-e megváltás; Dóka Péter (Polimax, avagy a Kockaróka visszatér), aki azt vizsgálja, a bűnök és hazugságok labirintusából ki lehet-e kerülni élve; Horváth János Antal (szentivánéj), aki a menni-maradni kérdéskörén, illetve családi kapcsolódásainkon, a szeretet tanulhatóságán, meglétén vagy hiányán gondolkodik; Molnár T. Eszter (A zsúr), aki egy sokféle titokkal megterhelt baráti társaság szövevényeit ábrázolja egy meglehetősen extrém élethelyzetben; valamint Tóth Réka Ágnes (Ez), aki a sokszereplős monodráma izgalmas formáját választotta egy húszas-harmincas nő helyzetének, világba vetettségének bemutatásához, a líra és dráma ötvözésével.

A darabok nyári, a Szentendrei Teátrummal együttműködésben megrendezett felolvasó-színházi bemutatói itt nézhetők vissza.

Szívből ajánljuk olvasásra mind a hat, egyedi hangvételű művet, melyben különböző megfogalmazásban és hangvételben ugyan, de egyaránt megjelenik a szeretet, a hit, a megváltás és megbékélés kérdése csakúgy, mint az egyéni és közösségi felelősség kérdése. 

A kötet e-book formájában a dramaturg.hu oldalról ide kattintva letölthető.  
A Céh előre is köszöni, ha működését és ezen keresztül a kortárs dráma ügyét lehetőségeik szerint segítik a „Támogass minket” gomb használatával.