bezár
 

építészet

2021. 06. 01.
Kétezer éves bazilikát tártak fel Izraelben
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Kétezer éves bazilikát tártak fel Izraelben Kétezer éves, lenyűgözően hatalmas bazilikát tártak fel Izrael földközi-tengeri tengervidékének déli részén, Askelonban

A bazilikát korábban, az 1920-as években már megtalálta John Garstang brit régész, majd újra befedte földdel.

prae.hu

Ez az Izraelben eddig feltárt legnagyobb római kori bazilika, amelyet hamarosan a nagyközönség is megtekinthet az Askelonban található nemzeti parkban. A tengerparttól alig néhány méterre fekvő egykori középület három részből, egy központi teremből, és két oldalsó részből áll.

A régészek szerint nagytermét hatalmas, 13 méter magas márványoszlopok vették körül, melyek oszlopfőit növényi motívumokkal és néhány esetben a római sas szimbólummal díszítették.
A romok betekintést nyújtanak az épület eredeti pompájába. "A bazilikát először John Garstang brit régész fedezte fel az 1920-as években a Palesztin Kutatási Alap expedíciójának élén, de ő ismét visszatemette a maradványokat" - hangsúlyozta Rachel Bar Nathan, aki az IAA megbízásából a jelenlegi ásatásokat vezeti.

Mintegy száz év után ismét kutatni kezdtek ezen a területen, és a bazilika mellett egy kisebb színház (odeon) romjait is megtalálták. "Garstang meghatározta az épület méreteit, és a Kis-Ázsiából importált nyersanyagból készült oszlopokból arra következtetett, hogy Nagy Heródes idején építhették, mert Josephus Flavius korabeli történész leírta, hogy a király oszlopcsarnokot és más épületeket emeltetett ebben a városban"- mondta Bar Nathan.

A rómaiak által az i.e. első század második felében Júdea királyává kinevezett Nagy Heródes hatalmas építkezéseiről is ismert, többek közt a jeruzsálemi zsidó Szentélyt is teljesen átépítette és felújította.

"Amikor feltártuk a bazilikát, rájöttünk, hogy bár az eredeti szerkezet Heródes korára datálható, - ahogy Garstang is gondolta, - de a jelentősebb elemeket, a márványoszlopokat később, az i.sz. 2-3. században építették, a II. Septimius Severus császár korát jellemző stílusban. A régészek néhány Heródes-kori érmét is találtak a helyszínen, valamint Severus-kori masszív márványszobrokat, köztük pogány istenábrázolásokat. Isis egyiptomi istenséget, akit Tükhé görög istenként, a város szerencse-istennőjeként mutattak, és Nikét, a görög győzelem istennőt.

Heródes uralkodásának idején Askelon szabad város és híres kereskedelmi kikötő volt. Éltek a városban zsidók, de nem ők alkották a lakosság többségét. Később Askelon római város lett. A római időkben a bazilika nem vallási jellegű épület volt, hanem a város központjában álló középület, amelyet kereskedelemre, bírósági ügyekre és egyéb mindennapi feladatok ellátására használtak. A következő évszázadokban a keresztény templomok főként a bazilika szerkezeti elemeit vették alapul. Askelont i.sz. 363-ban elpusztította egy erős földrengés.

A 8-12. században, az Abbászida és a Fátimida kalifátus idején a maradványokat újrahasznosították, újabb ipari létesítmények emelésére.

Az IAA jelenleg a feltárt épületek bemutathatóvá tételén, látogató útvonalak létrehozásán dolgozik, amelyek elérhetővé teszik Tel Askelon, az összes ősi város-réteg maradványainak minden jelentős látványosságát, köztük a világhírű íves kánaáni kaput is.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

építészet

Fényképkollekció a Tabán utolsó évtizedeiről
építészet

Hiány és emlékezet című Breuer Marcell emlékkiállítás Pécsett
építészet

Interjú Kőszeghy Flórával

Más művészeti ágakról

Danczi Csaba László emlékére
Avagy mit ihletett Kafka férge, Cortázar axolotlja és Langelaan legye
Richard Wagner Lohengrinje új köntösben a 150. Müncheni Operafesztiválon


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés