bezár
 

zene

2022. 01. 08.
Több mint 110 év után újra az Opera repertoárján Az ezred lánya
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Több mint 110 év után újra az Opera repertoárján Az ezred lánya Több mint 110 év után újra az Opera repertoárján szerepel Donizetti vígoperája, Az ezred lánya, amelyet január 14-én mutatnak be az Erkel Színházban Polgár Csaba rendezésében - közölte a dalszínház pénteken az MTI-vel.

Az előadás főbb szerepeit Szemere Zita (Marie), Boncsér Gergely (Tonio), Palerdi András (Sulpice), valamint Farkasréti Mária és Schöck Atala (Berkenfield márkiné) alakítja, a további szerepeket Pataki Bence és Dobák Attila, Irlanda Gergely, Biri Gergely, Szalontay Tünde és Alberti Zsófia formálja meg.

Az előadásokon az Opera Zenekart és Énekkart (karigazgató Csiki Gábor) Fabrizio Maria Carminati vezényli. A díszleteket és jelmezeket Izsák Lili, a világítást Bányai Tamás tervezte, a koreográfiát Vetési Adrienn készítette.     Az ezred lánya a francia nyelvű zenei betétek mellett tekintélyes prózai részeket is tartalmaz, amelyeket magyar nyelven, Kovács András Péter humorista átdolgozásában hallhat a közönség.

Donizetti francia librettóra írt operája a 21. francia tüzérezred által felnevelt Marie és az érte akár a francia seregbe is beállni kész tiroli fiú, Tonio története. Kettejük szerelmét eltérő irányba próbálja terelgetni az egész ezredet képviselő apafigura, Sulpice őrmester, valamint a lány nemesi származását felismerő Berkenfield márkiné, miközben a fiatalok egyszerre fordulatos, humoros és romantikus története révbe ér.

Miután Nápolyban nem kapott konzervatóriumi kinevezést, és munkáját a cenzorok is nehezítették, Donizetti 1838-ban Párizsba költözött, ahol sorozatban mutatták be darabjait. Az ezred lánya művei többségétől eltérően nem irodalmi mű adaptációja, hanem Jules-Henri Vernoy de Saint-Georges és Jean-Francois Bayard eredeti librettójából készült darab a francia vígoperák stílusában. Bravúrszámának Tonio "Ah! mes amis, quel jour de fete!" kezdetű áriája számít, amely nyolc magas C-t tartalmaz, és amelyet az előadói hagyomány egy kilencedikkel is megtold.

Ugyan a szereposztás miatt a darab az 1840-es párizsi premieren kis híján megbukott, a francia hazafias érzelmek húrjait pengető vígopera később rendkívüli népszerűséget ért el. Míg a 20. század folyamán az Egyesült Államokban és Európa több országában is fokozatosan beépült a törzsrepertoárba, Magyarországon jóval mostohább sorsot élt meg Az ezred lánya. A pesti Nemzeti Színház 1844-ben mutatta be, itt mindössze 33 előadást ért meg a Magyar Királyi Operaház 1884-es megnyitásáig. A dalszínház produkciójában is csupán 54 alkalommal láthatta a közönség, legutóbb 1908 januárjában, vagyis majdnem pontosan 114 éve - idézik fel a közleményben.

Az Opera eredetileg a 2020/21-es, A Francia Múzsa Szezonja elnevezésű tematikus évadában tervezte bemutatni Donizetti vígoperáját, ezt pótolja az idei színrevitel.

Négyzetes  kép a leadben: Berecz Valter

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

A Prae körkérdése zeneszerzőkhőz: Derecskei András válaszol
A Prae körkérdése zeneszerzőknek: Bujdosó Márton
A Prae körkérdése zeneszerzőknek: Barta Gergely válaszol
Háttérinterjú Szálka Zsuzsannával kortárs zenéről, ismeretterjesztésről, művész és közönség kapcsolatáról

Más művészeti ágakról

art&design

Táncház, vendégmunkás, indián Táncház, vendégmunkás, indián
Interjú Korniss Péterrel külföldi kiállításokról, sikerekről, változó világunkról és a magyar fotográfia nemzetközi megítéléséről
film

Óda a merengő ifjúsághoz Óda a merengő ifjúsághoz
Joachim Trier: A világ legrosszabb embere
8. Budapest International Documentary Festival
irodalom

A kígyó nyelve A kígyó nyelve
Helyzetjel


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés