A Lúdas Matyi mellett az idén 65. jubileumát ünneplő Pannónia Filmstudió gazdag hagyatékából is ízelítőt ad az NFI. A magyar kultúra napja alkalmából Reisenbüchler Sándor, Richly Zsolt, Jankovics Marcell, Varsányi Ferenc, valamint Keresztes Dóra és Orosz István egy-egy alkotását teszi ingyenes elérhetővé – közölték. Mint írják, a magyar animáció legnépszerűbb egész estés filmjeként jegyzett Lúdas Matyi Fazekas Mihály verses elbeszélését dolgozza fel. Megjelenésekor mintegy 2,5 millió néző váltott jegyet a mozikban, sikere azóta is töretlen – közölte az NFI.

Az elbeszélésből Nepp József, Romhányi József és Dargay írták a forgatókönyvet. Az emberkaraktereket Jankovics Marcell tervezte, aki csaknem két évig dolgozott a figurákon. A szegény, de eszes libapásztor fiú történetét elmesélő animáció időtlen mestermű, amely minden korosztálynak tanulságos és mulatságos – olvasható a tájékoztatóban.

Reisenbüchler Sándor 1968-as A Nap és a Hold elrablása című, Juhász Ferenc népmese feldolgozásában az emberi gonoszság következtében eltűnnek az égitestek az égboltról. Richly Zsolt Szvit című animációs etűdjében (1969) öt közismert magyar népdal csendül fel, a dalok képi megjelenítéséhez a magyar népi díszítőművészet letisztult motívumai adják a sorvezetőt.

Jankovics Marcell Hídavatás című animációs rövidfilmje (1969) a hatalom kritikája és a protokoll üres formáinak kifigurázása, amit valós esemény inspirált: az 1960-as évek első felében az Erzsébet híd rekonstrukciója és az újjáépített híd átadása. Varsányi Ferenc 1975-ös Mézes-táncos című animációs rövidfilmje főszereplői marcipánból készültek, a népdalok a Sebő Együttes előadásában csendülnek fel, a dalokat a fiatal Sebestyén Márta énekelte, akinek ez volt az első filmes közreműködése.

Keresztes Dóra és Orosz István Garabonciák (1985) című filmje, az ősi varázsszövegekre épülő alkotás archaikus elemekkel, a sámánhit emlékeivel egyike a magyar animáció leghipnotikusabb alkotásainak.

A négyzetes kép forrása: filmarchiv.hu