bezár
 

irodalom

2022. 03. 28.
Szabó Magda-konferencia az ELTE BTK-n
Hol a helye az egyik legnépszerűbb magyar írónak az irodalmi kánonban?
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Szabó Magda-konferencia az ELTE BTK-n Szabó Magda életműve az elmúlt évtizedekben nem került az irodalomtudományi kutatások fókuszába. Március végén egy kétnapos tudományos konferencián kortárs irodalomtudósok veszik górcső alá a magyar írónő irodalmi munkásságát az ELTE Bölcsészettudományi Karán. A konferencia első napján kerül sor a Magyar Irodalomtörténeti Társaság díjainak, a Toldy-díj és a Babits Alkotói Emlékdíj átadására.

Szabó Magda sajátos pozíciót tölt be a hazai irodalmi kánonban. Miközben művei nagyon népszerűek az olvasóközönség körében, és számottevő nemzetközi érdeklődés is mutatkozik irántuk, a hazai irodalomtudomány meglehetősen érdektelenül viszonyul az írónő életművéhez. Mindmáig nem született az alkotói pálya egészét átfogó monográfia, de olyan önálló tanulmánykötet is alig-alig talál az érdeklődő olvasó, amely Szabó Magda műveinek értelmezésére vállalkozik. A közelmúlt irodalmával foglalkozó irodalomtörténészek többségének részéről tapasztalható közömbösség több szempontból is joggal kifogásolható. Egyrészt Szabó Magda olyan regényei, mint a Freskó (1958) vagy Az őz (1959) megjelenésük idején kifejezetten eredeti, szokatlan narratív eljárásokat alkalmaztak, s ezzel jelentős mértékben járultak hozzá a magyar elbeszélői hagyomány megújításához. Másrészt az irodalomtörténetírás nem tekinthet el arisztokratikusan a szélesebb olvasóközönséget is megszólítani képes, olvasmányosabb irodalom fölött. Az utóbbi évtizedekben a műveltség egészén belül az irodalom korábbi pozíciójához képest látványosan háttérbe szorult, s ez a tendencia csak úgy ellensúlyozható legalább bizonyos mértékig, ha az irodalomtudomány figyelembe veszi a szélesebb olvasóközönség érdeklődését, és nem zárja ki kutatásai köréből azokat a közkedvelt szerzőket, akik amellett, hogy szórakoztató időtöltést kínálnak, jelentős esztétikai értéket is képviselnek. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság és az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke ennek a meggyőződésnek a jegyében választotta közös konferenciája témájául az egyik legnépszerűbb írónő, Szabó Magda életművét.

Konferencia Szabó Magda életművéről

2022. március 30-31.

ELTE Bölcsészettudományi Kar, Kari Tanácsterem

(1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A)

A konferencia élőben követhető az ELTE Bölcsészettudományi Kar YouTube csatornáján.

Előadók: Baranyai Norbert, Gilbert Edit, Gintli Tibor, Horváth Zsuzsa, Jablonczay Tímea, Kiss Noémi, Kosztolánczy Tibor, Kosztrabszky Réka, Kusper Judit, Lengyel Imre Zsolt, Maczák Ibolya, Murzsa Tímea, Nagy Csilla, Osztroluczky Sarolta, Papp Ágnes Klára, Radvánszky Anikó, Reichert Gábor, Schein Gábor, Sebők Melinda, Széchenyi Ágnes, Szilágyi Zsófia

Szervezők: Magyar Irodalomtörténeti Társaság, ELTE BTK Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszék

Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap, Magyar Tudományos Akadémia, ELTE Bölcsészettudományi Kar

nyomtat

Szerzők

-- PRAE.HU --

A prae.hu művészeti portál 2006 óta jelenik meg, naponta friss művészeti hírekkel, tudósításokkal, és elemzésekkel, interjúkkal. Hat művészeti ág (irodalom, art&design, építészet, színház, zene, film) mellett gyerekrovata is van.


További írások a rovatból

irodalom

Legyen egy biztonsági trambulinja az irodalomnak Legyen egy biztonsági trambulinja az irodalomnak
Fehér Enikő volt a Kötetlenül sorozat 12. vendége májusban
irodalom

Kinézni az ablakon és a közös éghez tartozni Kinézni az ablakon és a közös éghez tartozni
Lezárult a SZIFONline Vándorló Írólaborának első évada
irodalom

Meteorológia Meteorológia
Vaktérkép

Más művészeti ágakról

színház

Erőszakra teremtett tér Erőszakra teremtett tér
Tóték a Kelet-Nyugati Alkotóműhely előadásában
Interjú Kenyeres Bálinttal a magyar film helyzetéről, a folyamatos alkotás lehetetlenségéről és a szerzői film perifériára szorulásáról
Az Átrium Színház A trianoni csata című előadásáról
art&design

Szoborbontás félhomályban Szoborbontás félhomályban
Retrospektív írás az „Osztapenko maradhat? – Köztéri politikai szoboráthelyezések Budapesten 1990–1993 között” című kiállításról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés