A szöuli Savina Kortárs Művészeti Múzeum és a budapesti Koreai Kulturális Központ tizenkét kiemelkedő alkotót felvonultató csoportos kiállítása a koreai írás egyediségének bemutatására tesz kísérletet Dél-Korea legkedveltebb szerzőjének költészetén keresztül.

Jun Dongdzsu 1917-ben, a japán gyarmatosítás idején született. Korán elkezdett verseket írni, első költeményeit, gyermekverseit 1936-ban több folyóirat és napilap is közölte. Felsőfokú tanulmányait a koreai Jonhui Főiskolán (ma Yonsei Egyetem) kezdte meg, majd Japánba utazott, ahol angol nyelv és irodalom szakon tanult. 1943-ban letartóztatták, azzal vádolták, hogy részt vett a koreai diákok japánellenes mozgalmában. Két év börtönre ítélték Fukuokában, ahol 1945-ben, betegségben elhunyt.

Egyetlen verseskötete jelent meg halála után, Az ég, a szél, a csillagok és a vers címmel, ennek ellenére a koreai irodalom egyik legfontosabb költőjeként tartják számon. A fiatalon elhunyt alkotó nemcsak lírai, de hazafias, ellenzéki költészetéről is ismert, melyet a koreai társadalom japán megszállás alatt átélt élményei, többek között a koreai nyelv eltörlésére tett kísérletek határoznak meg. Jun Dongdzsu koreai ábécével, azaz hangullal írt versei így váltak a koreai nemzeti és kulturális identitás jelképévé.

2020-ban az interdiszciplináris, összművészeti projekteket ösztönző szöuli Savina Kortárs Művészeti Múzeum olyan kiállítás koncepcióval állt elő, amely big data analitikát is alkalmaz a koreai írás, a hangul kulturális örökségének bemutatásához. A múzeum a Koreai Tudományos és Technológiai Intézettel és a Yonsei Egyetemen működő Jun Dongdzsu Emléktársasággal együttműködésben elemzést készített Jun Dongdzsu szóhasználatáról.

A résztvevő művészek az elemzés eredményeként kapott jellegzetes karakterekből, szavakból és részletekből inspirálódtak. Így jött létre az első hangul-kiállítás, amely egyesíti a kortárs koreai művészetet és a negyedik ipari forradalom vívmányait.

A kiállító művészek Jun Dongdzsu újraértelmezései túlmutatnak a kalligráfián, alkotásaik nem korlátozódnak az írás szépségének vizuális ábrázolására. A koreai ábécé, a hangul figuratív jellegzetességeit és Jun Dongdzsu költészetének mondanivalóját hangsúlyozó kortárs műalkotások a mai Koreára reflektálnak. A kiállítás nem csupán Jun Dongdzsu szeretett szavait újraértelmező, változatos és innovatív kortárs koreai művészeti alkotások felsorakoztatása, hanem egyfajta beszélgetés is Korea múltjáról és jelenéről.

Kiállító művészek: Kim Na Ri, Kim Bum Su, Kim Seung Young, Kim Chang Kyum, Nam Kyung Min, Dabal Kim, Sung Dong Hun, Yang Dae Won, Lee Lee Nam, Choe Hyun Joo, Ham Myoung Su, Hwang Seon Tae

A négyzetes képen Dabal Kim Csírák (2022) című videómunkája látható.
Fotó: Koreai Kulturális Központ