bezár
 

irodalom

2022. 04. 12.
Prae lapszámbemutató a Kis Présházban
Április 14-én mutatják be a Prae folyóirat disztópia témájú lapszámát
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Április 14-én este 7 órai kezdettel a Kis Présházban bemutatják a Prae irodalmi és kultúratudományos folyóirat legújabb számát, amelynek központi témája a disztópia zsánere. Felolvas: Evellei Kata, Fehér Renátó, Kemény István és Kemény Zsófi. Huszadik századi és kortárs disztópiákról, a műfajról beszélgetnek a lapszám tanulmányblokkjának szerzői, Limpár Ildikó, Mucha Dorka és L. Varga Péter.

Az eseményhez a Facebookon itt lehet csatlakozni.

„Bár a vámpír szó egyszer sem jelenik meg a trilógia és az előzménykötet szövegében, a disztópia hősnője, Katniss egy olyan, vámpír jellegű rémségként gondol Panem elnökére, aki az elnyomott és manipulált néptömegek véréből táplálkozik. Bár ez az asszociáció első látásra kizárólag a vérfogyasztás aktusát hangsúlyozza, számos olyan részletet fedezhetünk fel a regények szövegében Snow elnökre, illetve az általa reprezentált Kapitóliumra vonatkozóan, amely támogatja és elmélyíti ezt a metaforikus olvasatot. Az államfő kettős attribútuma – a vér és a rózsa – a vámpír-metafora komplexitását, s egyúttal a politikai rendszer alapjának, az Éhezők Viadalának esszenciális jellegzetességét is jelöli.” (Limpár Ildikó)

„A Párt, az állam, a rendszer számára mindig alapvető fontossággal bír, hogy kitermeljen egy olyan réteget, amely végre akarja hajtani a parancsait, olyan alakokat, akik feltételek és korlátok nélkül hisznek és bíznak benne. 'Megfontolt hazugságokat mondani és közben hinni bennük' – írja Orwell. Lydia néni és O’Brien személye ebből a szempontból nagyszerűen megfeleltethetők egymásnak. Mindketten kiszolgálói az új rendszernek, mi több, aktívan szerepet vállaltak és segítettek annak létrehozásában és kiépülésében. Jól ismerik, átlátják azt, tudnak hazugságairól és hibáiról, ugyanakkor képesek ezek felett szemet hunyni, hogy könnyebben tudjanak boldogulni, feltételezhetően olykor élvezik is kiváltságosnak mondható helyzetüket. Mindketten dokumentálják a hatalom végnapjait, tevékenységeit. Ami feltétlenül közösnek tekinthető mindkettőjük karakterében, az a kettőség, hogy bizonyos szituációkban a megmentő, a segítő szerepében tetszelegnek, ám előbb-utóbb kiderül róluk, hogy valójában nem a környezetükben élőket, az egyéneket, a hétköznapi embert vagy éppen a szolgálólányt segítik, sokkal inkább megtévesztik őket és velük együtt és az olvasót is." (Mucha Dorka)

„A gondolatmenet mérlegre teszi annak veszélyét, hogy mi történne, ha az után szituációjában az ideológiai csatározások végeredményeként egy teokratikus politikai-társadalmi konstrukció, azaz egy autokratikus rendszer stabilizálódna, amelynek az érvénybe lépése a modern kori demokrácia zárójelezésének, elfelejtésének vagy kitörlésének a következménye lenne. Arra a kérdésre, hogy milyen szisztémát volna érdemes keresni a körvonalazódó teokrácia helyett, az amerikai politikai kultúra rituális helyreállításában keresendő a válasz. A társadalmi-politikai megegyezést biztosító alapszövegek újbóli ratifikálása olyan szentesítő, a kormányzat emlékezetét – a regény szóhasználatával élve: bevésést, ösvényt – megerősítő cselekvő és cselekedtető beszédaktus, amely a képviseleti demokrácián alapuló közösség újraalapításának első lépése vagy nullfoka, és amely érvényesíti, illetve törvényesíti a közösségi működés korábbi szabályrendszerét, a közösség valamennyi tagjára kiterjedő érvénnyel. A név szerinti ratifikáció követelménye az egyént önálló döntéshozóként és felelősségvállalóként lépteti be a politikai diskurzusba, egyúttal személy szerint kötelezi. Ennek eredményeként válik a „mindenféle kor- és vallási csoport, osztály és faj zagyva egyvelegéből” valódi, önálló egyének alkotta szuverén közösség, amely később a szolgáltatások létrehozásáról és működtetéséről, valamint a rend fenntartásáról is maga gondoskodik. A The Stand tehát kiállás és állásfoglalás a modern képviseleti demokrácia vívmányai mellett, ugyanakkor a pusztulást eredményező technológiák felhasználásával szemben. Címében King regénye ennek a kiállásnak és helytállásnak a performatív erejét érzékelteti, az egyénekből álló közösség (újjá)születését." (L. Varga Péter)

A lapszám megvásárolható a Prae Kiadó webshopjában, a Kis Présház kávézóban vagy országszerte az Inmedio és a Relay lapkereskedéseiben. (Tartalomjegyzék alább.)

Prae

 

Prae 2021/3 – Disztópia 

 

BILLENTYŰK

Kemény István verse

Lanczkor Gábor verse

Gerevich András verse

Vécsei Rita Andrea verse

Korpa Tamás verse

Mezei Gábor versei

Halmai Tamás verse

Molnár Flóra verse

Makáry Sebestyén verse

Molnár Illés verse

 

DISZTÓPIA

Bódi Katalin: Daniel-apokrif. Michel Houellebecq: Egy sziget lehetősége (tanulmány)

L. Varga Péter: Lázálmok után. Posztpandémiás politikai kórkép Stephen King The Standjében (tanulmány)

Limpár Ildikó: Disztópia és monstruozitás. Vámpír-motívum Az éhezők viadala trilógiában (tanulmány)

 

BILLENTYŰK

Nada Gordon verse

Evellei Kata elbeszélése

Vida Gergely versei

Kemény Zsófi elbeszélése

Ferencz-Nagy Zoltán versei

 

DISZTÓPIA

Lapis József: „én is öröktől ebbe voltam”. Irodalmi előképek a kortárs disztópiákhoz (tanulmány)

Nemes Z. Márió: Posztmagyar goblinizáció. Az Árnyékmagyarország mint hungarofuturista xenotópia (tanulmány)

 

BILLENTYŰK

Áfra János verse

Fodor Balázs versei

feLugossy László versprózája

Gyurász Marianna verse

Ayhan Gökhan versei

Kerber Balázs verse

Fehér Renátó prózája

Vass Norbert elbeszélése

 

DISZTÓPIA

Dunai Tamás: A gyűlölet mindig utat tör. X-Men-disztópiák (tanulmány)

Mucha Dorka: Óceánia és Gileád Köztársaság. George Orwell: 1984 – Margaret Atwood: A szolgálólány meséje (tanulmány)

 

BILLENTYŰK

Szeles Judit verse

Makai Máté elbeszélése

Nagy Hajnal Csilla versregénye

Ádám Gergő elbeszélése

Hegyi Damján elbeszélése

Mátyás Győző elbeszélése

Mizsur Dániel verse

 

Az eseményen a részvétel ingyenes. Minden érdeklődőt szeretettel várnak.

nyomtat

Szerzők

-- PRAE.HU --

A prae.hu művészeti portál 2006 óta jelenik meg, naponta friss művészeti hírekkel, tudósításokkal, és elemzésekkel, interjúkkal. Hat művészeti ág (irodalom, art&design, építészet, színház, zene, film) mellett gyerekrovata is van.


További írások a rovatból

Bartis Attila Jávai kalandjairól mesélt
Nyerges Gábor Ádám könyvbemutatója a Kis Présházban
irodalom

Kinézni az ablakon és a közös éghez tartozni Kinézni az ablakon és a közös éghez tartozni
Lezárult a SZIFONline Vándorló Írólaborának első évada

Más művészeti ágakról

gyerek

Történetmesélés verssel és rakétával Történetmesélés verssel és rakétával
A Bolygó Bogozó negyedik beszélgetéséről
színház

Szentivánéji alumíniumtündöklésben Szentivánéji alumíniumtündöklésben
Horváth Csaba rendezése Székesfehérváron
gyerek

Meséljük együtt az ünnepeket! Meséljük együtt az ünnepeket!
Bajzáth Mária: Kerek élet fája, Lampion Könyvek, 2022
art&design

Szoborbontás félhomályban Szoborbontás félhomályban
Retrospektív írás az „Osztapenko maradhat? – Köztéri politikai szoboráthelyezések Budapesten 1990–1993 között” című kiállításról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés