építészet
2009. 09. 21.
Lézertechnológiával készülhet el 500 világörökségi helyszín digitális mása
Brit tudósok egy csoportja lézertechnológia segítségével térképez fel tíz nagy-britanniai UNESCO világörökségi helyszínt, hogy elkészíthesse azok digitális mását.
A munka annak a nagy projektnek a része, amely az 500 leghíresebb világörökségi helyszín pontos digitális leképezését tűzte ki célul. A tervek szerint többek között az athéni Akropoliszt, a Kínai Nagy Falat és a négy amerikai elnök arcát ábrázoló Mount Rushmore-t is végigpásztázzák majd a lézersugarak.
A kutatók ezekben a napokban fejezik be a skóciai New Lanark világörökségi helyszín bemérését. A David Dale által 1786-ben alapított pamutfonoda a filantróp szociális reformer, Robert Owen irányítása alatt sikeres üzem és az utópikus szocializmus egyik mintagyára lett.
Maga a lézeres technológia nem új keletű, műemlékek felmérésére azonban most használják először.
A világméretű projekt célja, hogy lehetővé tegye a felbecsülhetetlen értékű épített emlékek rekonstruálását esetleges sérülésük vagy pusztulásuk esetén. A sérülés számos ok: természeti katasztrófa, a klímaváltozás vagy akár háborúk miatt is bekövetkezhet.
A kezdeményezők a projekt szükségességét egyebek közt a 6. században kifaragott, ám a tálibok által 2001-ben elpusztított hatalmas bámijáni Buddhák sorsával indokolják. A monumentális afganisztáni szobrok újjáépítése mellett Japán és Svájc is elkötelezte magát, ám a lézerprojekt kutatói szerint ez sokkal könnyebben menne, ha birtokában lennénk a pontos digitális térképnek.
A kutatók ezekben a napokban fejezik be a skóciai New Lanark világörökségi helyszín bemérését. A David Dale által 1786-ben alapított pamutfonoda a filantróp szociális reformer, Robert Owen irányítása alatt sikeres üzem és az utópikus szocializmus egyik mintagyára lett.
Maga a lézeres technológia nem új keletű, műemlékek felmérésére azonban most használják először.
A világméretű projekt célja, hogy lehetővé tegye a felbecsülhetetlen értékű épített emlékek rekonstruálását esetleges sérülésük vagy pusztulásuk esetén. A sérülés számos ok: természeti katasztrófa, a klímaváltozás vagy akár háborúk miatt is bekövetkezhet.
A kezdeményezők a projekt szükségességét egyebek közt a 6. században kifaragott, ám a tálibok által 2001-ben elpusztított hatalmas bámijáni Buddhák sorsával indokolják. A monumentális afganisztáni szobrok újjáépítése mellett Japán és Svájc is elkötelezte magát, ám a lézerprojekt kutatói szerint ez sokkal könnyebben menne, ha birtokában lennénk a pontos digitális térképnek.
További írások a rovatból
Más művészeti ágakról
Bemutatták Ungár Péter Ismétlődő eltévedés című kötetét, Prae Kiadó, 2025
Jegyzetek Schillinger Gyöngyvér Rohadjon meg az összes című regényéről
Kotányi Attila Éberen kutató élet könyvét mutatták be a Nyitott Műhelyben