A Várkonyi Zoltán-emlékdíjjal azokat ismeri el a társulat, akik bár a közönség számára láthatatlanok, munkájuk mégis nélkülözhetetlen és megkerülhetetlenül fontos a színház életében – áll a teátrum közleményében.

A színház legendás igazgató-rendezőjéről elnevezett díjat szerdán, A nagy Gatsby című előadás után a Várkonyi-család, valamint Rudolf Péter adta át Varga Nándornak, aki csaknem 19 éve tagja a színháznak.

Várkonyi Zoltán 1912. május 13-án született. Szakmai öröksége a 20. századi magyar színháztörténet felbecsülhetetlen értéke: színészként, rendezőként, színházigazgatóként, tanárként, filmrendezőként és műfordítóként is maradandót alkotott. 1962-től a Vígszínház főrendezőjeként, 1971 és 1979 között igazgatójaként meghatározó alakja a teátrum történetének. Ez a csaknem két évtized volt a Vígszínház egyik aranykora: kivételes művészi közösség, korszakalkotó előadások és következetesen épített, sokszínű repertoár fémjelzi a Várkonyi-érát, amelyben különleges megbecsülés vette körül a háttérben dolgozókat is. Várkonyi szerette és tisztelte őket, és ennek emlékét őrzi a Várkonyi Zoltán-emlékdíj is, amelyet özvegye, Szemere Vera alapított 1984-ben.

Varga Nándort pályáját a Pesti Magyar Színházban – korábban Nemzeti Színház – kezdte, majd a Vígszínházhoz szerződött, 2006-ban a Pesti Színházban kezdett el díszítőként dolgozni, 2011-ben pedig színpadmester-helyettes lett. Feladatai közé tartozik a munkaszervezés, a díszletelemek szállításának és javításának összehangolása, de a mai napig építeni szeret a legjobban.

"A színházi lét igazi csapatmunka, sokan dolgozunk együtt azért, hogy egy előadás rendben lemenjen" – idézi a közlemény Varga Nándort, aki a díjnak azért örül különösen, mert a társulat szavazta meg neki.

Fotó: Gordon Eszter/Papageno