A közleményben az elnökség kiemelte: a kutatás-fejlesztés összetett rendszere csak világos célokkal, azokkal koherens beavatkozásokkal, kiszámítható feltételek között, a kutatóközösség bevonásával, a versenyképességhez szükséges források biztosításával és innovatív gazdasági környezetben fejlődhet jó irányba. "A bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontok tervezett leválasztása a HUN-REN kutatási hálózat egészéről máris széleskörű tiltakozást váltott ki. Az egységes magyar alapkutatási hálózat megbontása precedenst teremt: nemcsak a kutatóhálózat szétzilálódását, hanem az egész magyar kutatási rendszer megrendülését eredményezheti" - írták.

Az Akadémia elnöksége – ismerve az érintett kutatóközpontok vezetőinek álláspontját – megerősíti, hogy kész a négy kutatóközpont átvételére. Az átalakulás, a szervezeti integráció és az új működés költségeit – beleértve a bérek fedezetét – a fenntartó intézménytől függetlenül, a HUN-REN-ben tovább működő kutatóhelyekkel megegyező feltételekkel szükséges biztosítani - közölték, és kiemelték: az Akadémia 198., rendkívüli közgyűlése a kutatóhálózat egészére vonatkozóan hozta meg azt a döntését, hogy a kutatóhálózat által használt vagyonelemeit a kutatóhálózat tulajdonába adja. "Az új helyzetben ezek átadásához új közgyűlési döntés szükséges" - hangsúlyozták.

Az ELTE keddi közleményében az MTI-vel azt közölte: a kutatóközpontok átvétele kiemelkedő lehetőség az ELTE számára, miközben hozzájárul az intézetek tudományos értékeinek megőrzéséhez és kutatási potenciáljuk fejlesztéséhez. A dokumentumban kitértek arra, hogy az egyetem szenátusa hétfőn kapott részletest tájékoztatást arról, hogy egyes HUN-REN intézetek, valamint azok jogelődei az ELTE-hez kerülhetnek.

"A négy központ kutatói olyan kiemelkedő szakmai kompetenciákat képviselnek, amelyek jelentős, hosszú távú stratégiai fejlődést biztosíthatnak az ELTE számára. Ugyanakkor a jelenlegi lehetőségek között a csatlakozás a központok számára is a legjobb megoldásnak tűnik. Az ott működő műhelyek számára komoly lehetőséget jelent az ELTE hasonló kutatási profilú kutatóközösségeivel kialakítható intenzív együttműködés, valamint az a stabilitás és intellektuális környezet, amelyet az ELTE kínál" - írták a közleményben, amelyben azt is hangsúlyozták, hogy a központok szervezeti-jogi átvételének ismert keretfeltételei az ELTE vezetése és a HUN-REN számára egyaránt elfogadhatóak.

"Fontos hangsúlyozni, hogy a jogi integráció csupán az első lépés. A csatlakozásból fakadó mindkét fél számára előnyös szinergiák kihasználásához szükséges a működési folyamatok részletes kidolgozása, amely figyelembe veszi az eltérő területek, szervezeti egységek, kutatók sajátosságait. Emellett szükség van a kutatás-támogatási folyamatok integrációjára is. A folyamat várhatóan egy, másfél évet vesz igénybe, és jelentős erőfeszítéseket igényel" - fogalmaztak.