A régész elmondta, a feltárás során a bástya Tiszába nyúló fele mellett előkerült a torony másik fele, így a járókelők is láthatják a rondella teljes ívét. Megtalálták a déli várfal csatlakozását és a keleti fal maradványait is.

Ez utóbbiról a korabeli leírások mellett csak a rakparton egykor folyó munkálatok során készült archív fotó állt rendelkezésre, így a kutatók számára is kérdés volt, hogy a bástya és a keleti fal egy időben épült-e. A fal és a bástya csatlakozása alapján most úgy tűnik, a vár két részét egy időben emelték - tudatta az ásatásvezető.

Valósnak tűnik az az 1692-ből származó leírás is, hogy a keleti fal egy része "nagy robajjal a Tiszába dőlt", mivel a bástyától nem olyan távol erre utaló maradványokat találtak – tette hozzá.

A régész kifejtette, a feltárás során pontos adatokat gyűjtenek arról, milyen lehetett egykor a saroktorony, ezek alapján lehetővé válik a rekonstrukció megtervezése. A maradványok azt mutatják, a rondella függőleges fala - feltehetően a stabilitás érdekében - alul szoknyaszerűen kiszélesedik, majd újra függőlegesen fut lefelé.

Az ásatásvezető bízik abban, hogy a feltárás során előkerülnek olyan leletek, amelyek lehetővé teszik az építés idejének pontos meghatározását. Eddig elsősorban középkori cseréptöredékeket, padlótéglák maradványait, illetve cseréppipák töredékeit találták meg a 19. századból.

Nagy Sándor (Szeged Jövője) városfejlesztési alpolgármester elmondta, a régészeti feltárás a szegedi rakpart több ütemben megvalósuló, a környezetet zöldebbé tevő, a városi hőszigethatást csökkentő felújításának része.

A fejlesztést a jelenleg jelentős gépjármű forgalmat lebonyolító és részben parkolóként is használt rakparton úgy ütemezik, hogy minél kisebb közlekedési problémát okozzon, ezért idén nyárra előrehozták a régészeti és közműépítési munkálatokat. Ez utóbbi során a közművek cseréje történik meg 330 méteres szakaszon a Belvárosi híd és a Belvedere palota között - tudatta az alpolgármester, hozzátéve: az idei munkálatok 150 millió forintos költségét az önkormányzat saját költségvetéséből biztosítja.

A Dunát, a Marost, a Tiszát és a Körösöket elsőként feltérképező vízépítő mérnök, geodéta, Huszár Mátyás nevét viselő rakparton a munkálatok a tervek szerint augusztus 19-ig tartanak.

Fotó: Oláh Tamás / MTI