A Magyar Szemiotikai Társaság negyedszázados hagyományú konferencia-sorozatának idei témája a cirkusz jelvilága volt. A háromnapos szimpóziumot a társszervező egyetemek rektorai és a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatója nyitották meg.

Megnyitó beszédekben Dr. Pajtókné dr. Tari Ilona, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem rektora a cirkuszművészet interdiszciplinaritását említette, kiemelve, hogy a film, design, animáció, irodalom, szemiotika és pedagógia mind jelen van a cirkusz világában, így ez gazdag kutatási és beszédtémát jelent. Prof. dr. Sepsi Enikő, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora levélben köszöntötte az előadókat, hangsúlyozva az egyetemek közötti kapcsolatokat, a színház és cirkusz kölcsönhatását, valamint új együttműködések lehetőségét. Reidl Kamilla, a Budapest Cirkuszművészeti és Kortárstánc Főiskola megbízott rektora a kortárstánc és cirkusz közötti párhuzamokra hívta fel a figyelmet.

Fekete Péter, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatója köszöntőjében bemutatta a magyar cirkuszművészet nemzetközi helyzetét, pedagógiai projektjeit és tudományos munkáját, felhívást intézve a közönséghez, hogy legyenek a „cirkusz” szó nagykövetei és állítsák vissza méltóságát. Kiemelte, hogy a cirkusz csodák otthona: alkotóknak szentély, közönségnek kulturális tér és katarzis forrása.

A konferencia programja multidiszciplináris megközelítéssel vizsgálta a cirkusz jelenségét filozófiai, művelődés-, művészet-, színháztörténeti, irodalmi, nyelvészeti, jelentéstani, pszichológiai, szociológiai és antropológiai szemszögből, előadásokat tartva több mint tíz magyar egyetemről, Romániából és Indiából, valamint a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum és az Országos Széchenyi Könyvtár munkatársaitól. A programban szerepelt többek között a bohóc figura különböző megjelenése, a cirkuszi audionarráció módszertana, a cirkusz és más művészeti ágak kapcsolódási pontjai, valamint a magyar cirkusz története.

A megnyitót Rieberger Norbert és Szakálas Renáta artistaművészek, a gálavacsorát Samir Abasov azerbajdzsáni egyensúlyozóművész tette emlékezetessé, az előadásokat pedig Lakner Gábor, a Fővárosi Nagycirkusz zenekarának volt tagja, jelenleg a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum munkatársa által összeállított klasszikus cirkuszi fanfárok vezették fel. Interaktív programok keretében a résztvevők kipróbálhatták a cirkuszi hintát, zsonglőrködhettek és tányérpörgethettek. 

A záró események keretében a Semiotica Agriensis hagyományaihoz híven átadták a legjobb előadásokat elismerő okleveleket: Greifenstein János „Mire gondolsz, amikor azt mondod, hogy »bohóc«?”, Tóth M. Zsombor „Nevess, ha bírsz, ha mersz, ha tudsz! – A bohóc szemiotikája a 20–21. századi popkultúrában”, valamint junior kategóriában Baranyai Vivien, a Budapest Cirkuszművészeti és Kortárstánc Főiskola konferanszié-zsáner szakos hallgatója „Konferanszié a tradicionális, valamint az újcirkuszi szerkezetben” című előadásáért részesült elismerésben. 

A szervezők és résztvevők bíznak abban, hogy a konferencia során létrejövő kapcsolatok és egymás kutatási, művészeti és gyakorlati területeinek megismerése további közös projektekhez, publikációkhoz és eseményekhez nyitnak majd utakat. 

Fotók: Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft.