A bevezetőül megszólaló Mozart-mű, a d-moll Kyrie igazi kuriózum. Rossini Stabat Matere kései mű, amely akkor keletkezett, amikor a nagy sikereket arató operaszerző már felhagyott a színpadi művek komponálásával. Az alkotó műfaji elkötelezettségének nyomait azonban félreérthetetlenül magán viseli, erre utal a mű sokszor figyelmet keltő operás hangütése.

Mozart színpadi kísérőzenéje, a Thamos, König in Ägypten (Thamos, Egyiptom királya) - amelyből zenekari részletek hangzanak el - a bécsi színpadi szerző, Tobias Philipp von Gebler drámájához született. Érdekessége, hogy A varázsfuvola előfutára, erre utal az egyiptomi tematika, a zenében megnyilvánuló szabadkőműves hatás és a rituális karakter, a hangvétel komolysága.

A jelentős karmesterek között sok a különlegesen sokoldalú muzsikus. Pier Giorgio Morandi hangszeres előadónak sem átlagos tudású, hiszen tíz esztendőn át volt a milánói Scala szóló oboása, emelett zeneszerzés tanulmányokat is végzett.

A vezénylés művészetét a salzburgi Mozarteumban tanulta, ezt követően a legendás Tanglewoodban folytatta tovább stúdiumait, például Leonard Bernstein és Seiji Ozawa mellett. A magyar zeneélethez régi és szoros szálak fűzik, a Nemzeti Filharmonikus Zenekarnak visszatérő vendége, a Magyar Állami Operaházban 1990 óta üdvözölheti újra és újra a közönség.

Képek: A Nemzeti Filmharmonikusok hivatalos oldala