A Magyar Nemzeti Múzeum és a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum tárlatait a 10 millió forint feletti bekerülési költségű kategóriában, a debreceni MODEM tárlatát pedig a 10 millió forint alatti kategóriában vehette át az elismerést hétfőn, a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpontban tartott díjátadó ünnepségen.

A laudáció szerint a debreceni MODEM azért érdemelte ki a díjat, mert időszaki kiállítása a képzőművészet és iparművészet, grafika, dizájn és divat, múlt és jelen összekapcsolásának kreatív, szellemes, világosan és izgalmasan strukturált vizuális párbeszéde.

A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum saját, gazdag gyűjteményére épülő, korszerű szemléletű, aktuális társadalmi kérdésekre érzékenyen reflektáló, szemléletformáló tárlatának megalkotásáért vehette át az elismerést, míg a Magyar Nemzeti Múzeum Attila kiállítása az európai történelem kiemelkedő, legendákkal övezett alakjának modern installációs elemekkel ötvözött, régészeti-történeti tárgyanyagra épülő recepciótörténeti bemutatásáért érdemelte ki a díjat.

A díjra jelölt kiállítások nem egyszerűen kiemelkedő szakmai teljesítmények, hanem útjelzők, „amelyek megmutatják, hogyan gondolkodik a magyar muzeológus társadalom a kiállításról, a témaválasztásról, a társadalmi felelősségről, a közösségek bevonásáról, a történetek elbeszéléséről és a tudásátadásról” – fejtette ki Kalla Zsuzsa, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztérium helyettes államtitkára az ünnepségen mondott beszédében.

Hozzátette: ma már egyetlen múzeum sem elégedhet meg azzal, hogy őrzi és bemutatja a múltat, hanem kérdez, összefüggéseket teremt, pártbeszédet kezdeményez, és lehetőséget ad arra, hogy a látogató saját jelenéből is rálásson a történelemre.

Az Év kiállítása díjat 2010 óta adja át a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület, amelynek felhívására idén 19 pályázat érkezett – mondta el Bereczki Ibolya, az egyesület elnöke. Kiemelte: a múzeumi szakmát, a kiállításokat, azok üzeneteit és az átadás eszközeit is a folyamatos változás jellemzi, ez abból is látszott, hogy mennyire sokszínűek voltak az idei pályázatok.

A díj célja, hogy a muzeális intézmények kiállításainak újszerűségét, a közönséggel való kapcsolatteremtő és kommunikációs képességét, tudományos felkészültségét és kreativitását jutalmazza – hangzott el a díjátadón.

A bírálóbizottság elnöke, Katona Júlia elmondta, hogy tízmillió forint bekerülési költség alatt kilenc, tízmillió forint felett tíz darab pályázat érkezett a felhívásra, virtuális kiállítás kategóriában idén nem nevezett egy intézmény sem.

A két kategóriában kiosztott fődíjak mellett a pályázat zsűrije különdíjakat és dicsérő okleveleket is átadott.

Az Év Kiállítása különdíját a fenntarthatósági és állományvédelmi szempontokat legjobban tükröző kiállítás kategóriában a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum kapta az Üstökös, kit önlángja a végtelenbe visz – Jókai 200 című időszaki kiállításáért, a legjobb eredeti mondanivaló kategóriában pedig a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum Minduntalan. Krasznahorkai László prózavilága című időszaki tárlatát ismerték el.

Oklevelet kapott továbbá a budapesti Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Volt egyszer egy csemege című időszaki kiállítása, a Budapesti Történeti Múzeum Irány a Galaxis! – Magyarország és az űrkorszak 1957-1983 című időszaki kiállítása, a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum Gótikus út – Európai örökség című tárlata, valamint a budapesti Néprajzi Múzeum Vágatlanul. Törékeny fényképek valósága című időszaki kiállítása is.