Ez az összeg - sőt már az ötvenmillió forintos kikiáltási ár is - magasabb annál, mint amennyit Aba Novák-festményért valaha fizettek. Tavaly a Fürdőző nőket (Női aktok) 32 millió, az Olasz kikötőt 38 millió forintért ütötték le a Kieselbach Galéria árverésein.

Az 1928-as római ösztöndíj, majd egy későbbi itáliai utazás új korszakot hozott Aba-Novák Vilmos festészetében. Palettája harsogó színekkel telt meg, simára csiszolt, krétaalapozású felületre festette olasz tájait, s ezt a technikát alkalmazta itthon festett cirkusz- és vásársorozatain.

Hazatérte után egy mecénása megrendelésére festette a Nagy vurstli című cirkuszképet szombathelyi villájának dekorálására. A mozgalmas, a cirkusz mesevilágát megjelenítő Nagy vurstli végül soha nem került Szombathelyre.

1931-ben bemutatták az Ernst Múzeumban az akkori tárlat legértékesebb darabjaként. A rendkívüli méretű, 166x230 centiméteres vászon Aba-Novák Vilmos cirkuszképeinek csúcsdarabja, hetven éven át feltekerve, előbb a művész műtermében, utóbb örökösei birtokában várta "feltámadását".