Mint Zólyomi Gábor egyetemi docens, a rendezvényt szervező ELTE Ókortudományi Intézetének igazgatója az MTI-nek elmondta, ez a második ilyen tárgyú sorozat, tavaly Város az ókorban címmel hirdettek meg előadásokat.

"Tárgyak maradtak ránk az ókorból, ezekről sokféleképp lehet beszélni - lehet ismertetni készítésüket, fizikai tulajdonságaikat, vagy művészettörténetileg megvilágítani. Mi azonban arra törekszünk, hogy az előadók a tárgyaknak az ókorban betöltött szerepéről, szimbolikus jelentőségükről beszéljenek. Az adott tárgyból, mint cseppből a tengert, rekonstruálják, mutatják be az egész akkori valóságot" - fogalmazott Zólyomi Gábor.

Hozzátette: az előadássorozat célja a gyakorlatban bemutatni, hogy az ókor nem "valami unalmas dolog", hanem a máról, a jelenről is szól.
Az előadók szinte mindenhonnan verbuválódtak, ahol az ókorral foglalkoznak. Az első előadást Fejős Zoltán, a Néprajzi Múzeum igazgatója tartja, aki a tárgyi néprajzról beszél, bemutatva, hogy egy egész más közegben mit tudnak kezdeni a tárgyakkal.

"Mindig van egy ilyen előadás a sorozatban, amikor egy kívülálló ugyanarról a témáról egészen más kontextusban beszél" - mondta Zólyomi Gábor.

Mint kifejtette, van még egy "kakukktojás" az ókori tárgyakról szóló sorozatban: Raczky Pál, az ELTE Régészeti Intézetének igazgatója az őskori tárgyakról beszél.

"Az őskor, ókor elválasztása alapvetően arról szól, hogy melyikről vannak írott forrásaink. A tárgyak viszont folytonosak, sok olyan is van, amely már az őskorban is létezett, de az ókorban is előfordult" - emelte ki Zólyomi Gábor, hozzátéve, hogy az előadás az őskori tárgyak értelmezési lehetőségeiről szól majd.

Előadást szentelnek Taszenet koporsójának, amely a kairói Egyiptomi Múzeumban ősszel rendezett magyar tárlat egyik legjelentősebb kiállítási tárgya volt. Külön előadás szól az íráskultúrához kötődő pulpitusról, ahogy az obeliszkekről is, amelynek során az óegyiptomi kezdetektől a modern korig végigkövetik jelentőségüket és szimbolikájukat.

"Toronyi Zsuzsanna, a Zsidó Múzeum igazgatója arról beszél, hogy a zsidó szertartási tárgyakon milyen módon tükröződik az egykori szentély berendezése. Előadása nem közvetlenül az ókorról szól, hanem arról, hogy az ókor emlékezete milyen módon befolyásolja a zsidó tárgykultúrát" - emelte ki az ókortudós.

Zólyomi Gábor a Gudea B szobráról tart előadást. (Gudea Kr.e. 2144 és 2124 között az ókori sumer városállam, Lagas uralkodója volt.)
"Gudeának körülbelül 20 szobra ismert, a Gudea B szobor, amelyet a Louvre-ban őriznek, arról nevezetes, hogy ezen olvasható a leghosszabb felirat és a szöveg nagyon sok hasonlóságot mutat az úgynevezett Gudea-cilinderrel, amely a leghosszabb sumér irodalmi alkotás a Kr.e. III. évezred végéről. A szobor, amelynek hiányzik a feje, az ölében tart egy táblát, ezen annak a templomnak az alaprajza is látható, amelynek alapításáról szól a szöveg" - hangsúlyozta Zólyomi Gábor.

A szobor valószínűleg a főisten templomában állt, ahol Gudeát
helyettesítette. "Nap mint nap imádkozott a szobor Gudea helyett, ő volt Gudea helyett az Isten társaságában. Ezen a szobron keresztül be lehet mutatni, hogyan gondolkodtak a képmásokról, ami teljesen más, mint a nyugati gondolkodás" - összegezte Zólyomi Gábor.

Az előadássorozat programja az Ókorblogon (http://ookor.blogspot.com) olvasható.