art&design
2010. 05. 07.
Négy ország neoavantgárd művészeinek közös tárlata Zágrábban
Magyar, horvát, szerb és lengyel képzőművészeti egyesületek kétéves közös programjának eredményeként kiállítás nyílik a négy ország művészeinek az 1970-es években készült, tiltott munkáiból szombaton Zágrábban.
A művészetnek mindig van következménye című 2 éves program záró kiállítása kapcsolódik a zágrábi szabadság napjához, mert a horvát fővárosban 1945. május 8-án ért véget a II. világháború, másrészt a tárlat kötődik a szocializmus témáját feldolgozó, Felforgató filmek című zágrábi filmfesztiválhoz, amely május 25-ig tart.
Hegyi Dóra, a tárlat magyar kurátora elmondta az MTI-nek, hogy a vezetésével működő www.tranzit.hu, a horvát WHW, a szerb www.kuda.org nonprofit szervezetek és a Muzeum Sztuki Lódz a horvátok vezetésével közösen pályáztak két évvel ezelőtt az Európai Unió Kultúra 2007-2013 nevű programjához támogatásért.
A zágrábi Új Galériában - amely a Kortárs Művészeti Múzeum egykori épülete volt a történelmi felsőváros egyik barokk palotájában - a tárlat magáról a kiállításról mint műfajról szól, amikor a szocializmus világában a kortárs művészet a második nyilvánosságban (lakásokon, templomokban) jelenik meg, mivel a neoavantgárd alkotásokat a kezdetektől, a 60-as évek végétől "felforgató" címkével látták el és betiltották - foglalta össze Hegyi Dóra.
A magyar konceptualista művészek közül Erdély Miklós és Maurer Dóra 1977-ben elindított FAFEJ (Fantáziafejlesztő gyakorlatok) című munkáit, Erdély Miklós Morálalgebra, más címen Szolidaritási akció nevű rekonstruált alkotását láthatja a közönség.
Pauer Gyula konceptuális és performance művész, látványtervező, szobrász a Nagyatádon tölgyfából faragott 131 darab Tüntetőtábla erdő című műve dokumentációval és rekonstruált formában lesz látható a zágrábi tárlaton - jegyezte meg a kurátor.
Hegyi Dóra büszke arra, hogy a térség államainak kis képzőművészeti egyesületei készítettek közös kutatási projektet, a tanulmányokból szöveggyűjteményt adnak ki angolul, és ez hiánypótló kötet lesz Magyarországon. A zágrábi kiállításra - amely június 2-ig tart nyitva - pedig összefoglaló katalógus jelenik meg angol és horvát nyelven.
Hegyi Dóra, a tárlat magyar kurátora elmondta az MTI-nek, hogy a vezetésével működő www.tranzit.hu, a horvát WHW, a szerb www.kuda.org nonprofit szervezetek és a Muzeum Sztuki Lódz a horvátok vezetésével közösen pályáztak két évvel ezelőtt az Európai Unió Kultúra 2007-2013 nevű programjához támogatásért.
A zágrábi Új Galériában - amely a Kortárs Művészeti Múzeum egykori épülete volt a történelmi felsőváros egyik barokk palotájában - a tárlat magáról a kiállításról mint műfajról szól, amikor a szocializmus világában a kortárs művészet a második nyilvánosságban (lakásokon, templomokban) jelenik meg, mivel a neoavantgárd alkotásokat a kezdetektől, a 60-as évek végétől "felforgató" címkével látták el és betiltották - foglalta össze Hegyi Dóra.
A magyar konceptualista művészek közül Erdély Miklós és Maurer Dóra 1977-ben elindított FAFEJ (Fantáziafejlesztő gyakorlatok) című munkáit, Erdély Miklós Morálalgebra, más címen Szolidaritási akció nevű rekonstruált alkotását láthatja a közönség.
Pauer Gyula konceptuális és performance művész, látványtervező, szobrász a Nagyatádon tölgyfából faragott 131 darab Tüntetőtábla erdő című műve dokumentációval és rekonstruált formában lesz látható a zágrábi tárlaton - jegyezte meg a kurátor.
Hegyi Dóra büszke arra, hogy a térség államainak kis képzőművészeti egyesületei készítettek közös kutatási projektet, a tanulmányokból szöveggyűjteményt adnak ki angolul, és ez hiánypótló kötet lesz Magyarországon. A zágrábi kiállításra - amely június 2-ig tart nyitva - pedig összefoglaló katalógus jelenik meg angol és horvát nyelven.
További írások a rovatból
Krajcsovcis Éva és Zséger Olivia „Leképezés” című kiállításának megnyitóbeszéde
Megnyitószöveg blanche the vidiot és Palik Eszter "Norma" című kiállításához
Farkas Tiffany megnyitóbeszéde Ernszt András és Körei Sándor 'Longing for Gaia' című kiállításán
Más művészeti ágakról
A Füsziről és a Roma Hősök Fesztiválról Balogh Rodrigóval beszélgettünk