Adrian Glew a Tate gyűjteményében Henry Sibson XIX. században élt brit szobrász hétkötetes kézzel írott életrajzában bukkant Quasimodo vélt nyomaira.

A dokumentumokban "le bossu", vagyis a púpos néven emlegetnek egy francia férfit.

Sibson 1820-ban azt a megbízatást kapta, hogy faragjon köveket a párizsi Notre-Dame-katedrális renoválásához. A felújításra azért volt szükség, mert a híres székesegyház súlyos sérüléseket szenvedett a francia forradalom alatt.

A szobrász végül elesett a munkától, helyette más megbízatást kapott, amelynek során találkozott egy Trajan nevű kőfaragóval.

Ez a Trajan egy szobrászmester segédje volt, Sibson leírása szerint rendkívül barátságos és jóravaló férfi, aki egy púposhátú szobrásznak dolgozott. Ennek a férfinak a neve nem maradt meg Henry Gibson emlékezetében, mivel közvetlenül nem volt dolga vele.

Mindezek alapján Adrian Glew úgy gondolta, nyomra bukkant. Megjegyezte, Sibson művészek azon világát írta le, amelyben Victor Hugo is élt az 1820-as években. Hugo, a nagyívű regény írója akár még személyesen is ismerhette is Trajant és púpos főnökét.

Trajan neve egy 1833-as párizsi almanach lapjain is szerepelt. Ez arra utal, hogy még akkoriban is kőfaragóként kereste kenyerét, amikor Hugo 1828 és 1831 között megírta A párizsi Notre-Dame címet viselő regényét. Le bossu valódi nevére azonban még nem derült fény.