bezár
 

Felhasználói adatlap

-- Szűcs Anna --

felhasználói adatlapja

Szűcs Anna által feltöltött cikkek:

A szerelmi líra reformja
Az Oravecz Imre 1972. szeptember című kötetéről írt kritikák, recenziók és tanulmányok foglalkoznak a szerző heterogén életművébe való beillesztéséről, hiszen a mű a szerelem és szexualitás eszményének megreformálását vállalta, miközben maga a szerző bevallása szerint az Előszóban „Ez a mű mégis úgy kezdődött, mint holmi asztalfióknak szánt vallomás, keltezés nélküli naplóként.”(8.). Így lett az Oravecz nevével fémjelzett életmű kiemelkedő darabja, amely idén érte meg negyedik kiadását, a Magvető Kiadónál. A kötet állandó aktualitása többek között abban rejlik, hogy a szerelmi líra hagyományainak átformálásán kívül saját műfaját is megkérdőjelezi, amennyiben elmossa határait a próza és a líra között.
A művészeti autonómia létkérdése
A Késelés Villával irodalmi beszélgetéssorozat moderátorai, Csete Soma és Vida Kamilla fél év kihagyás után ezúttal a virtuális térben hozta össze a kulturális élet sokszínű képviselőit, hogy körbejárják a művészeti autonómia létezésének aspektusait. A beszélgetésben részt vett Bán Zsófia író, irodalomtörténész, kritikus, Bárány Tibor filozófus, kritikus, György Péter esztéta, médiakutató, Selyem Zsuzsa író, irodalomtörténész és Borbély András költő, szerkesztő. A teljes beszélgetés elérhető cikkünk végén.
Beszélgetések Pilinszkyvel
Az idén 47 éve íródott Beszélgetések Sheryl Suttonnal a Magvető 2020-as újrakiadása alkalmából vált újra nagyobb példányszámban kaphatóvá. Eddigi elérhetetlensége sejthető abból a – talán – eleve egyértelműként kezelhető tényből, hogy a Pilinszky-életmű egy sok szempontból ritka és kiemelkedő darabjáról beszélhetünk.
A poszthumán rejtély megfejtése
A hétfői Késelésen a megszokott tömeg gyűlt össze, hogy egy „új” irányzat, a poszthumanizmus létrejöttéről és alapvetéseiről tudjon meg többet, melynek még nincs igazán bázisa Magyarországon. Az est két moderátora, Csete Soma és Vida Kamilla, azon kérdésekre próbált választ kapni, hogy mire jó ez az új csodaszer és miben képes újat mondani a humántudományok megelőző paradigmáival szemben. A választ pedig Kiss Kata, esztéta és filozófus, a PTE Elméleti Pszichoanalízis doktori programjának hallgatója és Szemes Botond, a Poli-P csoport tagja, a Huszonegyedik alapító-szerkesztője próbálta megadni.
Múlt időben a JAK-ról
A József Attila Kört Csete Soma és Vida Kamilla, az est két moderátora, az elmúlt ötven év egyik legfontosabb írószervezeteként mutatja be, amely segítette, összetartotta a fiatal, feltörekvő írók táborát – teret adott egy olyan közösségi létformának, amely az írókat az írás magányából kiszakítva sorsközösségbe kovácsolta. Úgy érzem, a Nyitott Műhely zsúfoltsága a kérdéseknek köszönhető és a kételynek – milyen híreknek szabad hinnünk, igazak-e a sikkasztási vádak, van-e jövője bármilyen formában egy évtizedes múltra tekintő szervezetnek, ami most kitette a zárva táblát mondván – „vége, elfogyott a pénz”. Az est vendégei Garaczi László, Gács Anna, Ferencz Mónika és Balogh Endre.
Az Alföld folyóirat lapszámbemutatója
Az Alföld szerkesztősége lapszámbemutatót tart január 21-én, kedden 17 órakor a debreceni Modemben. A különlegesnek ígérkező eseményen az olvasók kézbe vehetik a 2020-tól megváltozott külcsínű folyóirat januári számát, amely a 20 éve elhunyt Petri Györgyre emlékezik.
60 éves az Iskola a határon
November 29-én és 30-án Ottlik Géza-regénykonferenciát rendezett az Iskola a határon hatvanadik évfordulója alkalmából a Kortárs folyóirat, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Veres Pálné Gimnázium.
Feloldódni a performanszban
A Nyitott Műhely fala Petri-verstől maszatos, páran már lézengenek a székek körül, csörögnek a kanalak a teáscsészéinkben, miközben a Késelés Villával szójáték paradoxonján elmélkednek mellettem, a pultos pedig rám néz: „Azt hittem ma teltház lesz, mert hát Erdélyről van szó.” Magamban mosolygok- még pár percet kell várnia, és a helység megtelik emberekkel. Mert végre Erdély Miklósról és a neoavantgárdról van szó. Körösztös Gergővel, Gelencsér Milánnal és Müllner Andrással beszélget a Késelés Villával irodalmi- beszélgetéssorozat két moderátora, Csete Soma és Vida Kamilla.
Éljen a kés?
A Petőfi Irodalmi Múzeum előtti zajból átlépek a helyet mágikusan körbeölelő csendbe, ahogy benyitok a vörös szőnyeggel fedett lépcsőházba. Mindenszentek előestéjén az emberek aligha Pintér Tibor friss kötetének bemutatójára igyekeznek a családi fészek helyett, gondolom naivan - mégis, a terembe belépve pozitívan csalódok: az aranystukkós mennyezet alatt összegyűlt színes ember kavalkád éppen a könyvhöz illő emelkedett hangulatban köszönti egymást.
Kertész 90 Konferencia
„Nos hát, az én világra jövetelemkor a Nap az addig ismert legnagyobb gazdasági világválság jegyében állott, az Empire State Buildingtől az egykori Ferenc József-híd turulmadaráig a földkerekség valamennyi kimagasló pontjáról nyakra-főre ugráltak vízbe, szakadékba, kövezetre – ki hová tudott – az emberek; egy Hitler Adolf nevű pártvezér roppant barátságtalan arccal fordult felém Mein Kampf című művének lapjai közül, a numerus claususnak nevezett első magyar zsidótörvény konstellációm zenitjén állott, mielőtt helyét elfoglalta volna a többi. Valamennyi földi jel (az égiekről mit sem tudok) születésem fölöslegességéről, mi több: ésszerűtlenségéről tanúskodott.” (Kertész Imre: A kudarc)
lapozható traumák megtestesülése
A Várkert Bazár termei zsonganak a tömegtől, a szerkesztők, írók, költők, szakmabeliek és olvasók folyama együtt árad a kiadók standjai között az őszi Margó Fesztivál szombati napján.
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés