bezár
 

színház

Horror és moralitás
Horror és moralitás
Horrorklasszikus ide vagy oda, Mary Shelley Frankensteinje mindenekelőtt filozófiai regény, precízen kivitelezett gondolati architektúra. A természettudós Victor Frankenstein embert alkot, aztán eltaszítja magától, mert a Teremtmény elviselhetetlenül csúnya: „…most, amikor elkészültem, elszállt az álom szépsége, s nem maradt utána más a szívemben, csak lélegzetelállító undor és iszony.” Ebből a regényből készült előadás a Katona József Színházban Tárnoki Márk rendezésében.
Ideológia a máglyán
Ideológia a máglyán
A búcsúcédulát áruló teleshopreklámmal induló előadás az emberi igazság témáját járja körül a vallás intézményén keresztül. Pontosabban annak ellentmondásait és az eszmék eltorzulásának mechanizmusát. Sütő András Csillag a máglyán című darabjának kicsúcsosodása Szervét Mihály máglyahalála, ami éppen a reformáció közepén zajlik, a 16. században. A szerző az ideológiák összeütközését mutatja meg szövegében, ami 1975-ben éppen, hogy csak átcsúszott a cenzúrán Bukarestben. Láthatjuk, hogy ez nemcsak egyszerű hitvita, hanem egyetemes téma, ami az emberi természet igazságát kívánja megfejteni. Erre mutat rá az előadás rendezője, Létmányi Attila is. 
Shakespeare webszínházban: kezdődik a második felvonás
Shakespeare webszínházban: kezdődik a második felvonás
A Magács László és Meister Natália Nóra nevével fémjelzett Shakespeare/37 Webszínház második évadának első három epizódja az előző produkciókban már kialakított újszerű adaptációs technikák szellemében született, azonban az alkotók új megoldásokkal is kísérleteznek, melyek nemcsak Shakespeare-t, hanem a minket körülvevő modern világot is új fénytörésben mutatják be. Emellett erőteljesen helyi, magyar színekkel is gazdagítják a palettát.
A kimondott szónak megint súlya lehet
A kimondott szónak megint súlya lehet
Radnóti Zsuzsának 2021 októberében jelent meg a Megmozdult irodalom című kötete, amely jelenvalóvá és folytathatóvá teszi a magyar színháztörténetet azzal, hogy az elmúlt 120 évhez illeszti a kortárs magyar színházi valóság történetileg még fel nem dolgozott eseményeit, pillanatait.
Száz év, egy dráma
Száz év, egy dráma
Rák Kati színésznő és férje, Czető Bernát László forgatókönyvíró első alkalommal dolgozott együtt szorosan egy előadáson, a Marmorstein Berta csodálatos életén. A történelmi monodrámáról az alkotók együtt meséltek.
Három magányos szív
Három magányos szív
A Hárman a padon egy olyan kiszámítható színdarab, amely bármikor elővehető, ha egy színház színészeinek ziccerszerepet kíván adni. Van benne két nagyon jó férfi- és egy viszonylag jó női szerep. A darab az öregedésről, az elmúlásról, a barátságról, a fiatalok idősek iránti közönyéről szól. Nagy színészek sziporkázó előadásán kívül a színre állítást a társadalomkritikai vonulat is alátámaszthatja.
Képlékeny tények
Képlékeny tények
Amnéziájának köszönhetően Henrik annyi időt veszített a saját életéből, hogy másvalaki életét kezdi inkább élni. Mindennapjait a német-római császár, IV. Henrik szerepét öltve tölti. Környezete asszisztál az őrületéhez, és úgy tesz, mintha mind a középkorban élnének. Egy váratlan látogató érkezése azonban eloszlatja az illúziót. A Zenthe Ferenc Színház Pirandello-előadása kortárs eszközökkel szól színházról, múltról, megbánásról és elidegenedésről.
Négy fal közé zárt világ
Négy fal közé zárt világ
Öt szereplő, öt különböző élethelyzet, mégis minden ugyanabból indul ki. A magány és az egyedüllét, önmagunk meg nem találása, a kapcsolatok kiüresedettsége. Ezt a nagyon aktuális témát járja körül Szokol Judit és Fabacsovics Lili, akik nemrég végeztek a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. A szerzőpáros a saját maguk által írt darabot közvetlenül a mostani helyzetre, a pandémiára való reflexióként írták. Mindezt egyetemista és tapasztalt színészek közreműködésében.
A túlmozgás nem diszfunkció
A túlmozgás nem diszfunkció
Koreográfusként, táncművészként ismertük meg, ma leginkább táncpedagógus. Grecsó Zoltán neve elválaszthatatlan a kortárstánctól, különösen, amikor oktatásról beszélünk.
Jónak lenni
Jónak lenni
Brecht darabja mindig aktuális példázat arról, hogyan maradhat, vagyis inkább nem maradhat senki sem teljesen jó, önzetlen mások iránt. Hiszen az egyetlen jó embert, aki befogadja az isteneket Szecsuánban, annyira kihasználják utána mások, hogy kénytelen rosszá válni – önmaga és születendő kisfia védelmében. Válságok idején viszont mintha még erőteljesebben szólalna meg ez a dráma. Az Örkény Színház-beli előadás Mácsai Pál rendezésében nem direkt utalásokkal, mégis jelentéstelien reflektál a koronavírus-járványtól sújtott világra, amelyben szintén (politikai és tudományos) önzés és önzetlenség, irigység és jóság váltakozik egymással.
32   33   34   35   36   37   38   39   40 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés