bezár
 

irodalom / tudósítás

A szerelem mint jégtörő
A szerelem mint jégtörő
Késő délután gyorsan még haza, focicsuka le, zuhanyba be, kis rakott kel, aztán cigivel a fül mögött, motorral a kocsik között, majd metróra át (elől hagytam a focicsukát), mozgólépcsőn fel (fent Marczinka Csaba a számítógép-automatánál), Merlin előttem (hol fehér nincs, csak rosé, hosszúlépés négyötven (!!!), de a csapos lány nagyon oké, keble csoda, mindenki odabújna), leülök a sarokba, kezdődik a Mélyszaka.
Könyváztatta jövőkép
Könyváztatta jövőkép
A magyar nyelvért joggal aggódók és kardoskodók számára rendezték meg - idén is június harmadik csütörtökén - a Szarvas Gábor Napot az MTA patinás falai közt. Az idei jelentés prímszámokban kifejezve hét könyvbemutatót, három tudományos előadást és egy bájos őrgrófnőt foglalt magában, egy óriási nemzetközi nyelvművelő kezdeményezés egyik mérföldköveként. Az esemény fontosságát tükrözi, hogy az ÉS "kritikusa" már az előadás előtti napon a földbe döngölte e nagy múltú intézményt az arisztokratikus rangokkal együtt, csupán a meghívó alapján – amire el sem ment, mivel Japánban tartózkodott.
Trilobiták, gyereknyelv és az orosz–lengyel–magyar háromszög
Trilobiták, gyereknyelv és az orosz–lengyel–magyar háromszög
Szerdán "gyereknap" volt a József Attila Kör műfordító táborában. Délután Lovász Andrea, a gyerekirodalom szakértője tartott átfogó és lendületes előadást a témában, este pedig Békés Pál, Kiss Ottó valamint Lackfi János beszélgetett Tamás Zsuzsával, a prae.hu rovatvezetőjével gyerekkönyvekről. Azt hittem, ennek a napnak a végén talán ki tudom aludni magam, de egy izgalmas orosz–magyar nemzettudat-hagyományi és aktuálpolitikai beszélgetés sokkal jobb program volt az alvásnál.
„Nem középiskolás fokon”
„Nem középiskolás fokon”
A magyar irodalmat – mindenekelőtt a lírát – idegen nyelvre átültető fordítók szerencsés módon olyan előadást hallgathattak meg délután, mely nem csak a fordítás mint kulturális praxis, mint közvetítés meghatározó elméleti kérdéseit érintette a huszadik századi nyugat-európai és magyar költészet történetén keresztül, de igen fontos líraelméleti és nyelvfilozófiai dilemmák is előtérbe kerültek. Ezeknek megtárgyalása alapvetően segíthetett a nyelvhez való viszony mélyebb megértésében. Kulcsár Szabó Ernő szemináriuma válaszok mellett újabb és újabb produktív kérdéseket vetett föl, ez pedig interaktívvá és „nyitottá” tette a nyelvről, líráról való beszédet.
Apád-anyád idejöjjön, valamint a kovászos uborka esete a borral
Apád-anyád idejöjjön, valamint a kovászos uborka esete a borral
Három nap intenzív műfordítást és virslisütést követően alighanem mindenki belerázódik egy irodalmi tábor menetébe, akkor is, ha bajosan lehet csak eldönteni, hol van hűvösebb, kint az udvaron, vagy bent a szaunában. Amikor a táborszervező Dánél Móna szaunaolajat hozatott, még nem gondoltuk teljesen át, hogy ezeket akár a kinti asztalok alá is locsolhatnánk.
Prózai látlelet és a tűzoltás szabályai
Prózai látlelet és a tűzoltás szabályai
Az idei műfordító tábor harmadik napja Rácz I. Péter szervező szerint „Grendel-napnak” minősíthető, hiszen a délutáni és az esti szekció is Grendel Lajos és művei körül forgott. Először a szlovák és az olasz fordításokról, majd a regények poétikájáról esett szó. Miután azt is sikerült föltérképeznünk, hol lehet a környéken tábortüzet rakni, éjjel 1-re a pecsenyénket is sütögethettük végre.
Mancsolás a nyelvvel
Mancsolás a nyelvvel
Június 20. és 30. között Nagykovácsiban megrendezett JAK műfordító tábor második napján elkezdődött a munka. A külföldi és magyar hallgatók Rácz Péter költő, műfordító irányításával József Attila Szabad ötletek jegyzéke című híres-hírhedt szövegével ismerkedhettek meg.
„De hol van az üst?”
Június 20. és 30. között kerül megrendezésre a József Attila Kör hagyományos fordítótábora, ahol külföldi és magyar diákok, műfordítók teszik próbára tehetségüket, illetve ismerkednek meg a szakma rejtelmeivel. Van köztük a szerb, az udmurt, a lengyel, a hindi, a cseh, a komi és az orosz, a német és angol nyelvre közvetítő hallgató. Délelőttönként és kora délutánonként dolgoznak: a műhelyt Imreh András, Rácz Péter és Szabó T. Anna vezetik; késő délután és este a kortárs irodalom, az irodalomtudomány és a kritikai élet neves képviselőinek előadásai, beszélgetései hozzák közelebb irodalom, recepció és műfordítói praxis dilemmáit. 10 napon keresztül olvashatják beszámolónkat a tábor eseményeiről.
Az első éjszaka
Az első éjszaka
2008. június 4-5-én az OSA (Open Society Archives) Centrális Galériájában rendezték A költészet éjszakáját, a Konkrétum című művészeti installáció testvérprogramjaként. Két egymást követő éjszakán 20.00 órától kifulladásig kortárs magyar költők olvasták fel részben a rendezvénytől független, részben egy adott témára (Szilágyi Lenke fotóművész alkotásaira) készült szövegeiket.
Ufósított teremtéstörténet
Ufósított teremtéstörténet
Cristovam Buarque brazil író és politikus Földalatti istenek című regényéről beszélgetett a szerzővel Ladányi-Turóczy Csilla műfordító és Rákóczi István, az ELTE Portugál Tanszékének docense a kötet magyarországi megjelenésének alkalmából. A könyv nem keveset ígér: korunk nyelvén mondja újra istenek és emberek történetét!
116   117   118   119   120   121   122   123   124 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés