bezár
 

irodalom / interjú

Interjú a vámpírral
Klasszikus detektívtörténet vagy inkább férfikézzel írt lányregény? Egy formálódó világváros előtti tisztelgés, avagy ironikus odasuhintás a vámpírregény-tagadóknak? A vérgróf kicsit ez is, meg az is. Benedek Szabolcs legújabb regényében egyaránt megelevenedik a békebeli Budapest színe és fonákja, a szegénynegyedek nyomora és a kávéházak idilli hangulata. A sokszálú történetfüzérben egymásba karolnak a kor ismert és névtelen figurái, kétes alakjai és örömlányai, hogy elénk tárják a száz évvel ezelőtti székesfőváros éjjel-nappali arcát. A vérgróf játékos idézőjeleit a parafrázisok és irodalmi utalások adják, amelyektől olvasmányos-élvezetessé válik ez a századelős Budapest-regény.
Gyógyító irodalom
Gyógyító irodalom
Gutai Magda az orvosi egyetem után szerkesztőként dolgozott a Medicina Kiadónál, később a Lipótmezőn tevékenykedett művészetterapeutaként. Orvos-írókról, versekről, tragédiákról és az irodalom gyógyító erejéről beszélgettünk. Gutai Magdát 70. születésnapja alkalmából egy interjúval köszöntöttük.
Padközelben Grecsó Krisztiánnal
Tavaly, a Könyvfesztivál alkalmából készítettünk interjút a Mellettem elférsz megjelenése kapcsán. Ezt a beszélgetést közöljük újra az AEGON-díj idei nyertesével, Grecsó Krisztiánnal. A Mellettem elférsz írójával a gyermekkor ízeiről, az indíttatásról, útkeresésekről, és a lineáris pályaívéről éppúgy szót ejtettünk, mint a vonzások és választások, valamint az első döntés(ek) súlyáról.
Istent nem kellett kihúzni a mondatból
Istent nem kellett kihúzni a mondatból
"A narkós az narkós marad" - állítja Kubiszyn Viktor, aki Drognapló című dokumentumregényében őszintén megírta drogkarrierje 15 éves történetét. Viktorral a könyv kapcsán traumákról, terapiáról, hitről, drogokról, számvetésről, tisztaságról, és az írásról mint szolgálatról beszélgettünk.
Nincs bennük kánonpara
Mennyiben más az interneten olvasható kritikák hatása, a szerzők felelőssége a nyomtatott sajtóban megjelenő tartalmakhoz képest? Lehet-e, kell-e szabályozni a hozzászólások minőségét? Mit tükröz mindez? Boldog Zoltán, az Irodalmi Jelen szerkesztője válaszolt kérdéseinkre.
Főhajtás a történetmesélők előtt
Elina Hirvonen 1975-ben született Helsinkiben. Író, dokumentumfilm-rendező, újságíró. Első regénye, melyet 2005-ben az egyik legrangosabb elismerésre, Finnlandia díjra jelöltek, a Magvetőnél jelent meg Legtávolabb a haláltól címen. A kötet bemutatója alkalmával beszélgettünk.
Kicsírázhat bennem egy életremény
Email-beszélgetés Pest és Buda között G. István Lászlóval, többek között versekről, tervekről, tér nélküli világban megélt tapasztalatokról, fordításról és olvasmányokról.
Varázsigének és megszólításnak
Tavaly november végén, a Magvető Kiadónál jelent meg Kemény Lili első, Madaram című verseskötete. Az itt következő beszélgetés a CrossoVers-estek keretében, a Kalicka Bisztróban, 2011. november 23-án elhangzott előbemutató szerkesztett, kiegészített változata.
A kiadók fájdalmai nem fontosak
Morcsányi Gézát, a Magvető Kiadó igazgatóját kérdeztük a sajtóközleményükben is ismertetett személyi változásokról, azok körülményeiről és egyben arról, hogy mindezek után hogyan kel fel a nap.
Nem a házak, a házak emléke számít
Ez olyasmi lehet, mint az angol foci. Azért szeretem nézni, mert van egy angol csapat, amiben nincs egyetlenegy angol játékos sem, vagy mondjuk egy, kettő, a többiek külföldiek. Mégis az angol foci szellemében játszanak. Ha egy orosz csapatot nézel meg, az meg az orosz foci szellemében játszik, hiába angolok a játékosok történetesen. Mindezt úgy, hogy az edzők is külföldiek.
11   12   13   14   15   16   17   18   19 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés