gyerek / alkotás
2009. 12. 01.
Finy Petra, aki költőként indult nemrég, csak két éve érkezett meg a gyerekirodalomba, de máris öt, nagyon is különböző kötettel hívja fel magára a figyelmet. Van köztük hétköznapi problémákat feldolgozó képeskönyv, hétköznapi félelmekre és kérdésekre mesés választ adó esti mesés könyv, igazi tündérmese és egy kötetnyi vers.
2009. 08. 13.
Lackfi János és Vörös István klasszikus gyerekvers-átiratait,és az előképeket tartalmazza az Apám kakasa című kötet. Az úgy-ahogy az évszakokhoz igazodó (valójában mindenféle témát érintő) elegyes válogatást négy ciklusba rendezve olvashatjuk. Lackfi és Vörös csupán az eredeti versformát megtartva átír, ellen-ír, tovább-ír, montázsol, ellentmond vagy egyszerűen csak ír.
2009. 07. 22.
A Honfoglaló című internetes játékot jegyző Bihari házaspár körülbelül másfél éve határozta el, és egy évnyi fejlesztőmunka után, több mint húsz szakember segítségével nyitotta meg a Traff Parkot, a virtuális mesevilágot, ahol minden a közlekedés körül forog.
2009. 07. 12.
Egy barátnőm – korombéli anyuka – a napokban rég elfeledett érzéseket idézett fel: emlékszem-e, milyen volt elballagni a nagycsoportból, milyen volt várni az iskolát, iskolatáskát választani… Várni az első tejfog kipottyanását.
2009. 07. 08.
Nógrádi Gábor Tom és Geri sorozatának második kötete az idei Könyvhétre jelent meg, amelyből kiderül, hogy nemcsak a feltaláló báty, Geri a zseni, hanem a kitűnő szervezőkészséggel megáldott, higgadt, vezetői szerepet vállalni képes Tom is. A Móra Könyvkiadó gondozásában napvilágot látott mű alapszituációja a gyerekek közötti jól ismert csatározás, amely A Pál utcai fiúkhoz hasonlóan két táborra szakítja a 7. b-t. Nem véletlen az utalás Molnár Ferenc klasszikusára: 102 évvel később mai változata kel életre Az öcsém zseni lapjain.
2009. 06. 22.
A mítoszok ma is izgalmas történetek. A mitológia reklámértéke legalább olyan magas, mint a hóban lépkedő kismacskáé vagy a rugdalózó kisbabáé. Az állandó komponensek, vagyis a hősök, a gyönyörű nők, a szörnyek, a viszályok, a háborúk, a gyilkosságok garantálják a sikert – legyen szó könyvről, moziról, számítógépes játékról.
2009. 06. 16.
Sok kritériummal lehet megmérni, hogy mitől jó egy gyerekkönyv. Egy látszólag független a szövegtől, ám valójában nagyon is közel áll hozzá: hányszor tudja a könyvet a szülő is elolvasni. Különösen fontos ez azoknál, amelyek az óvodás, kisiskolás korosztályt célozzák meg, azokat, akik önállóan még nemigen olvasnak (hosszabb szövegeket). Ez nem azt jelenti, hogy felnőttek számára kell írni a gyerekkönyveket – az is elég, ha a szöveg több sablonos karakterek és történetelemek halmozásánál, saját nyelvet és világot teremt, amelybe a felnőtt olvasó is újra meg újra bele tud merülni.
2009. 06. 02.
Paddington medve most volt ötven éves. Hihetetlen, de az egyik legnépszerűbb, legsikeresebb könyvsorozatból nem készült magyar fordítás a fél évszázad alatt. Talán nem túlzok, ha azt írom: a Ciceró Kiadó az egyik legnagyobb hiányt pótolta a gyerekkönyvek hazai piacán, amikor 2008-ban megjelentetett Tandori Dezső fordításában két Paddington-kötetet. A kiadói gyakorlat mindenesetre kicsit furcsán járt el: a legelső és a legutolsó Paddingtonokat adta ki.
2009. 05. 02.
A Könyvfesztiválra jelent meg Tóth Zita és Tóth Anita közös vállalkozása, a Filc, a zoknimuki című meseregény. A testvérek ezzel a kötettel mutatkoztak be a gyerekirodalomban: a kötetet Zita írta, Anita rajzolta. Igazi felüdülés édes manócskák helyett bizarr mukikról olvasni, bár egy huszonéves jogász-meseírótól nem számítottam arra, hogy olyan viccesen undorító dolgokat tud kitalálni, mint a szösztüsszentés és a pukkantás-házibajnokság.
2009. 04. 25.
Gaiman mesekönyvéről beszélve gyakran emlegetnek olyasmi közhelyeket, mint hogy „vigyázz, mit kívánsz, mert valóra válik”. Csakugyan arról szólna ez a könyv, hogy a jó kisgyerek nem unatkozik, nem zaklatja unalmában a szüleit, nem elégedetlenkedik a kevéssé érdekes szomszédok miatt, hanem örül a jó dolgának, mert mennyivel rosszabb is lehetne? Nem hinném.
