bezár
 

gyerek

2018. 04. 01.
Versképek felnőttes gyerekeknek és gyerekes felnőtteknek
Versképek – Kortárs magyar gyerekvers-illusztrációk, kiállítás a Balassi Intézetben
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Versképek felnőttes gyerekeknek és gyerekes felnőtteknek – akár ez is lehetne a Balassi Intézetben megnyílt kiállítás vezérgondolata Lackfi János 2013-ban, a Móra Kiadónál megjelent kötete nyomán (Kapjátok el Tüdő Gyuszit! - Versek felnőttes gyerekeknek és gyerekes felnőtteknek).

A versillusztráció, ezen belül is a gyermekversek képi megjelenítése sajátos helyet foglal el az illusztrációs műfajok között. A verses rigmusok révén mélyen ivódik be a hozzá társított vizuális tartalom a (gyermeki) képzeletbe; s e nyelvi és képi rétegeknek megmozgatása egyúttal nagy felelősség is a korai ízlésnevelés terén.

Az utóbbi időben egyre több gyerekkönyves kezdeményezésnek lehetünk szemtanúi és jelen kiállítás kurátora, Révész Emese, is több alkalommal volt ezeknek tevékeny részese vagy éppen elindítója. Ezt a kiemelt figyelmet indokolja, hogy a magyar gyerekkönyv-illusztráció az 1960-as, 1970-es évekbeli felvirágzása után, amikor számos kiváló írónk és művészünk biztonságot nyújtó alkotói menedéke volt, most éli reneszánszát és az ezredforduló óta páratlan virágzásnak indult. A kurátori szempontok közt szerepelt az elmúlt másfél évtized magyar versillusztrációiból egy kvalitásközpontú válogatás összeállítása, amelyen keresztül nyomon követhetőek a műfaj főbb törekvései és irányai.

Ehhez az összefüggő verseskötetekből olyan képek kiválasztása volt a cél, amelyek magukban hordozzák az egész könyv arculatát és képi esszenciáját, ugyanakkor önálló képzőművészeti alkotásként, kiállítási „objektumként” is megállják a helyüket. A koncepcióba és a válogatás szempontjaiba engednek bepillantást a kiállítás főfalának felső sávjában kiemelt művek; köztük az újító szellemű Molnár Jacqueline és Kárpáti Tibor, a sokarcú és a szöveggel művészi játékot űző Takács Mari és Nagy Norbert, valamint Maros Krisztina álomszerű atmoszférát teremtő képei.

Verskép3

A vers szövegstruktúrája (a kötetlenebb tördelés és tipográfia okán) szabadabb kezet ad az illusztrátoroknak a lapszéltől lapszélig terjedő prózai szövegekkel szemben. Így a Londoni mackók (Csimota, 2013) pop-kultúrából merítő illusztrációi esetében is, ahol rejtett szöveges utalások gazdagítják a mondandót. A kötet oldalszámai a tipográfus szakon végzett Takács Mari interpretációjában ugyancsak az illusztráció részeivé válnak. Nagy Norbert kompozíciós elemként tekint a szavakra, és nem egy-egy vers, hanem Kollár Árpád egész versciklusának illusztrálására használja azokat. A szövegelemek egészen direkt adaptálását láthatjuk Agócs Írisz Varró Dani verséhez készült képeinél (Nem, nem, hanem. Manó, 2013), s a kép és a szöveg közös játéka elevenedik meg Schall Eszter Pemetéjén vagy Kállai Nagy Krisztinának az ABC lakóparkhoz készült (Egmont-Hungary, 2011), a jelenséget szimbolikusan is megragadó illusztrációján, ahol az „e” betűket cérnaszálra fűző kislány a kép és szöveg intertextualitását konkrétan is megjeleníti. E kettős, a kép és szöveg rendhagyó viszonyára példa Maros Krisztina Milyen színű a boldogság? (Pozsonyi Pagony, 2017) című kötete. A könyv első, szöveg nélküli verziója a Silent Book Contest versenyen döntősként szerepelt és csak utóbb, a kiadó kérésére látták el „magyarázó” szöveggel T. Szabó Anna verses tolmácsolásában. A könyvből két illusztrációt mutat be a kiállítás – egyiket a főfal már említett felső sávjában. A wordless picture book műfajához közelítő kötet, amely verbálisan nem vagy nehezen megfogható hangulatokat közvetít, 2017. legjobb magyar gyerekkönyvei közt szerepelt. Esete azért is érdekes, mert itt megfordult a kép és szöveg keletkezésének hagyományos sorrendje és érvényét veszti az alaptétel, miszerint a kép interpretálja a verset és ölt konkrét formát az elvont tartalom köré.

Verskép2

A kiállítás első szekciója Weöres Sándor és Hincz Gyula nyomán a téma néhány klasszikusát villantja fel a teljesség igénye nélkül. E vizuális felütésnek nem célja (és ilyen keretek közt nem is lehet feladata) átfogó képet adni a 20. század második felének magyar illusztrációs anyagáról, ugyanakkor az itt bemutatott klasszikusok – újabb és újabb kiadásaik révén – ma is jelen vannak a gyerekszobák könyvespolcain. Bálint Endre gyerekrajzok vonalvezetésére redukált képe mellett feltűnik Kass János ingatag, finom vonalakkal felvázolt Didergő királya (Móra, 1971), s vezeti át a látogatót a következő szekcióba, ahol a kortárs vonal nyitányaként Békés Rozi 2014-ben a Scolar Kiadónál megjelent Didergő királyát láthatjuk. Mintha itt felcserélődött volna a kronológia és a képi innováció; Kass reszketeg, jelzésszerűen stiláris vonalait Békés Rozi a mesekönyvek klasszikus hagyományaiba jobban illeszkedő és mind konkrétumokban, mind részletekben gazdagabb, lágy színvilágú akvarelljei követik. (Ettől – már csak a témából adódóan is – jelentősen eltér az a letisztult, elegáns formakincs, amit a legújabb, szintén a Scolar Kiadó gondozásában megjelent Andersen-kötetében láthatunk.)

A klasszikusok kortárs értelmezéseit felsorakoztató szekcióban szerepelnek Gyöngyösi Adrienn és Szalma Edit József Attila Altatójához készült, gyermeki formanyelvük ellenére is elvont képei (Pozsonyi Pagony, 2007; Móra, 2008), valamint Vojnich Erzsébet képregényeket idéző, redukált stiláris eszköztárral dolgozó, baljós hangulatú, expresszív illusztrációi Arany János Toldijához (Magvető, 2008). Ugyanitt kaptak helyet Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek képi átiratai, köztük Maros Krisztina síkszerű, dekoratív felületkezelésű illusztrációi, amelyekbe olyan részletekkel csempészett humort, mint a róka liba-mintás tapétája vagy a mackók málnás mintájú pulóvere.

Verskép4

A kiállítás talán legizgalmasabb része a kortárs költők verseihez készült kortárs illusztrációk sora. A bevezetőben is kiemelt Lackfi János külön szekciót kapott, amit az író/költő verseihez készült képi feldolgozások nagy száma is indokol. Ezek mentén mind stilárisan, mind a megcélzott korosztály tekintetében igen széles palettát vonultat fel a kiállítás. Többször is feltűnnek az író és illusztrátor páros, Lackfi és Molnár Jacqueline több mint egy évtizedes együttműködésének gyümölcsei; a kiállítás egyetlen külföldi vonatkozású darabja is az ő nevükhöz köthető (Az informatikus kutyája - Majdnem 120 francia és belga gyerekvers. Vál.: Lackfi János. Móra, 2016). A Kapjátok el Tüdő Gyuszit! illusztrációi a (versekkel általában nehezebben leköthető) kamasz korosztályt szólítják meg kiválóan reprezentálva a műfaj eleven, élő voltát. Formáit a street art világából meríti: a nagyvárosi szubkultúra, a garffitik és firkák elemeit felhasználó kollázsok nagyon friss és vagány kísérőivé válnak Lackfi kiváló nyelvi leleménnyel megírt verseinek.  

Verskép

A kiállításon helyet kapott többek közt még az olykor írói, más alkalommal illusztrátor szerepben feltűnő Dániel András, aki e két minőségét kicsit vegyítve, szövegbuborékokkal gazdagította képeit. Megcsodálhatjuk Kürti Andrea hol groteszk, hol sejtelmes mesevilágát, Nagy Diána minimalizmusba hajló vagy Kárpáti Tibor firka-szerű ábrázolásait, Rofusz Kinga elvont maszkszerű, légies figuráit és ennek ellenpólusaként Szimonidész Kovács Hajnalka klasszikus képi formanyelvét.

Nem mehetünk el szó nélkül a kiállítás igényes installálása és Herbszt László külön ez alkalomra készített kiállításfala előtt sem. A kiállításnak helyet adó KKM-Balassi Intézetnek nem ez az első gyerekkönyves témájú kezdeményezése. Az intézet Publishing Hungary programja szervezi a hazai irodalom megjelenését a külföldi könyvvásárokon, köztük a Bolognai Könyvvásáron is. Jelen kiállítás létrehozásával a hazai képi és könyves kultúra népszerűsítését helyezték fókuszba – a kiállítás már a helyszín profilja révén is számos külföldi látogatóhoz eljut, de tervezik az anyag tovább utaztatását is: 2018. októberében a Ljubljanai Könyvvásáron mutatják be, ahol Magyarország díszvendég lesz, illetve 2018 augusztusának végén, a Pekingi Könyvvásáron. Ezen kívül angol nyelvű katalógus is készült a kiállítás anyagából, melynek bemutatójára 2018. április 11-én kerül sor. 

A kiállítás április 25-ig megtekinthető a Balassi Intézetben.

Fotó: Bach Máté

nyomtat

További írások a rovatból

Beszélgetés Békés Rozival – Margittai Zsuzsa interjúsorozata kortárs magyar gyerekkönyv-illusztrátorokkal
gyerek

Életrevaló Képeink
Kiállítás a hátrányos helyzetű gyerekek önkifejezésének fejlesztése céljából
Csapody Kinga adventi mesekönyvről, régi-új kedvencekről és nagy meglepetésekről
Dávid Ádám Szupermalacról és varázslóvilágról

Más művészeti ágakról

színház

A színtelen és szívtelen Don Juan A színtelen és szívtelen Don Juan
Ödön von Horváth darabja a Jurányi Házban
art&design

Útmutató egy útvesztőhöz Útmutató egy útvesztőhöz
Ujházi Péter Labirint című kiállításához
irodalom

Sokoldalúság az egysíkúság ellen Sokoldalúság az egysíkúság ellen
Átadták a Kemény Zsigmond-díjat Kolozsváron
art&design

Kelet kávézó, hétfő este Kelet kávézó, hétfő este
Kurátori tevékenység: elmélet és gyakorlat határán?


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés