bezár
 

art&design

2018. 05. 09.
Pár(t)ban, mégis egyedül?
Anna - Változatok székely asszonysorsra. A Székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum időszaki kiállítása a Magyar Nemzeti Múzeumban
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Az Anna című kiállítás a történelmi Magyarország történetének egy szeletét ismerteti meg a látogatóval. A múzeum honlapján azt olvashatjuk, hogy a kiállítás a néprajztudománynak „azt a hagyományát követi, amely a kis ember történetét a nagy történelem lenyomataként értelmezi”.

A kiállítás révén a második világháború előtti Erdélyben, majd pedig a román kommunista diktatúrában találjuk magunkat. A tárlat egyes termei Anna életének egy-egy állomásait jelölik: fordulópontot, meghatározó eseményt vagy élethelyzetet. Vajon a kiállítás elképzelt főszereplőjének, Annának a használati tárgyain, a korabeli bútorokon és az ízes tájszólásban felvételre mondott történetén keresztül mennyire jutunk közelebb az egyes ember életéhez? Tényleg sok újat tudunk-e meg a huszadik század történelméről Anna történetén keresztül?

A földszinten, egy nagy székely kapun át lépünk be Anna történetébe. Itt is – mint a további helyszíneken – egy szám alapján tájékozódunk, amely a kiállításhoz letöltött applikációból indítható el. A hang ízes nyelven beszél, eszembe jut róla Tompa Andrea 2017-ben megjelent Omerta című regényének Mesés Ződ Kalija; ez a főszereplő akár meg is elevenedhetne itt.

A fiatal Anna története egy falusi bálban indul: a táncban pergő párokat filmfelvételről vetítik ki a padlóra. A táncmulatság utáni nem kívánt teherbeesés állomását stílusosan és megejtően egy régi fakereszt ábrázolja; itt válik ketté Anna története. Az egyik irányban a gyermekét megtartó nő falusi életének hétköznapi tárgyait láthatjuk. Mivel idővel férjhez ment egy gazdaemberhez, a földműveléshez szükséges eszközöket, ruhákat látjuk kiállítva egy korabeli bútorokkal és használati tárgyakkal berendezett konyhában. A másik irányban Annából szolgáló lesz egy zsidó családnál – itt természetesen a polgári, díszesebb bútorok és az igényesebb konyhai tárgyak dominálnak a nappaliban. A zsidó családot a második világháborúban deportálják és a gyermek- és család nélküli nőt a kommunista párt könnyen beszervezi agitátornak, titkárnőnek. A pártiroda hangulatát egy korabeli írógép és a hatvanas években divatos piros, műbőr huzatos székek, illetve Ceausescu fotója jelenítik meg.

Anna - Változatok székely asszonysorsra, enteriőr

A két történet egy ponton összeér: az idősödő Anna kénytelen egy városi panellakásba beköltözni és egyedül marad. Sem a párt, sem pedig külföldre emigrált fia nincsenek mellette. A kiállítás itt, a hetvenes években ér véget.

Akkor is, ha az elképzelt szereplő életéről csak pár mondatban kaptunk híradást, picit összeszorul a gyomrunk. A társadalmi-történeti létezés és szituáció kereteinek szűkösségével, a választási lehetőségek látszólagosságával szembesít bennünket, melyet  a történet elnagyoltsága is megerősít. Anna hangját ugyan közelről halljuk, és a legszemélyesebb tárgyai között sétálunk, valójában végig csak egy fantomfigura marad a néző számára.

A kiállítás azok közé tartozik, ahol a tárgyak nem önmagukat kívánják „csupán” bemutatni, hanem meghatározott társadalmi rétegek életét is hivatottak illusztrálni. A tárgyak stílusosan, ízlésesen, izgalmasan vannak kiállítva: megejtő a régi fakereszt és a szitába hímzett piros fonal, ami a szülésre, illetve a gyermekelhajtásra is utalhat. Leginkább Anna történetét lett volna érdemes picit alaposabban kibontani. A Nemzeti Múzeum honlapján nem jelölik meg az Anna pontos célközönségét, ezért feltételezhetjük, hogy a Változatok székely asszonysorsra ugyanúgy szól a felnőtteknek, mint a gyerekeknek. A kiállítás megtekintése után viszont az az érzésünk, jó lett volna az iskolás korosztály (illetve a tanáraik) figyelmét jobban ráirányítani a tárlatra. Mindent összevetve, a Változatok székely asszonysorsra egy izgalmas, sokoldalú kiállítás.


A kiállítás megtekinthető 2018. május 13-ig a Magyar Nemzeti Múzeumban (1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.)

Fotók: a Magyar Nemzeti Múzeum jóvoltából

nyomtat

További írások a rovatból

art&design

Szokó Szótára Szokó Szótára
Szolnoki József Idegiológia című kiállításához
art&design

Art Market, Budapest, 2018 Art Market, Budapest, 2018
Beszámoló Közép-Európa legjelentősebb művészeti vásárának sajtótájékoztatójáról
art&design

Mi ez a tömeg? Mi ez a tömeg?
Interjú Horváth Éva Mónika festőművésszel

Más művészeti ágakról

Három holló, Budapest, 2018. december 7.
A zenészgörcs, avagy fokális disztónia kezelése
irodalom

Paródiaíró, költő, publicista? Avagy ne címkézzük Karinthyt Paródiaíró, költő, publicista? Avagy ne címkézzük Karinthyt
Balogh Gergő Karinthy nyelvet ölt című kötetének budapesti bemutatója
Gyerekirodalmi konferencia 2018. november 24.


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés