1.) Volt-e kedvenc meséje gyerekkorában? Mi volt az? Miért volt az?

Sok, minden életkoromban más. A Mese a bátor nyúlról. Az Öreg néne őzikéje. És a görög mitológia, Ószövegség történetei meg a János vitéz úgy, ahogy azt a nagymamám elmesélte.

2.) Emlékszik-e első önálló olvasmányélményére?

Nem, de azt tudom, hogy mikor elkezdtem olvasni, attól fogva állandóan egyedül olvastam, és nagyon sokat.

3.) Mi volt gyermekkora kedvenc könyve, regénye?

Életkoronként változott, de talán Korczak meséje, az I. Matykó király. Később pedig a Rab ember fiai, és a teljes Verne-sorozat.

4.) Nyújtott-e Önnek maradandó élményt valamely könyvillusztráció?

A Verne-könyvek képeitől nagyon sokat borzongtam. A tizenöt éves kapitányban van például egy jelenet, amelyben emberi csontok nyomaira bukkannak a szereplők: ha csak rágondoltam arra képre, azonnal rettegni és borzongani kezdtem. (Még most is.)

5.) Körülbelül hány mondókát, gyerekverset vagy gyerekversként számon tartott verset tud kívülről?

Nem tudom, egyszer próbáltam összeszámolni a népdalokat, de nem sikerült. Szerintem sokat.

6.) Nyúlt-e vissza felnőtt fejjel gyerekkori olvasmányélményhez az élet fontos pillanataiban? Most van-e kedvenc meséje?

Nem. Kedvenc mesém? Most már akárhányszor elolvasom A Pál utcai fiúkat, mindannyiszor azt látom, hogy egészen nagy könyvről, igazi remekműről van szó.

7.) Jelenleg milyen kapcsolatban áll a gyerekirodalommal?

Tanár vagyok, a 10-14 éves korosztálynak tanítom az ifjúsági irodalmat. Ezen kívül néha írok is gyermekirodalomról, előadásokat tartok, néha gyerekfoglalkozásokat, egy időben mesét is mondtam gyerekeknek.