Bár az időalagutat és annak titkát a büfét üzemeltető Tempi Bori néni őrzi, a múlt korokba való visszatérés csábításának nem sok gyerek tud ellenállni, Bori néni tiltásai és büntetései ellenére sem. Sőt még akkor sem, ha tudják, azzal a veszéllyel kell dacolniuk, hogy az alagút szeszélye folytán soha nem ott kötnek ki, ahová az utazást tervezték. Ez történik most is hőseinkkel, Martinnal és Gittával, akik Mátyás király udvarába indultak egy szilveszteri iskolai buliról meglógva, hogy végül belecsöppenjenek egy nyaralásba a zánkai úttörőtáborba, majd a pesti politikai ellenzék világába. A Kádár-kor két arca jelenik meg itt. Az érem egyik oldala a hivatalos propaganda által kreált tökéletes világ, ahol mindenki egyenlő és ahol minden gyermek számára biztosított a gondtalan és önfeledt gyerekkor. Míg a másik oldalon a rendszer álságos volta áll, az eltitkolt és elleplezett szegénység, a másként gondolkozók politikai üldöztetése, a jól kiépített besúgóhálózat mindenkit megfigyelő tekintete, a politikai érdekekért akár egy súlyos környezetkárosítástól sem visszariadó önkényuralom.

Mészöly Ágnes Ügynökök és úttörők című regénye valójában két különálló, önmagában is megálló mű sikeres összeolvasztása. A két részt ugyanis csak a közös szereplők kötik össze, azok műfaiilag, tematikailag és írói attitüdben, viszonyulásban is élesen különválnak.

Az első rész a zánkai úttörőtábori nyaralás során egy klasszikus, Agatha Christie stílusú krimibe ágyazva mutatja be a hajdani úttörőélet és táborok világát. Mint a szerzői utószóból kiderül, többszörösen is legszemélyesebb regénye ez a az írónőnek. Egyrészt, mert saját zánkai élményeit dolgozta fel a műben, sőt önmagát is beleírta az egyik központi szereplő, Molnár Ancsa alakjába. Másrészt, ha már krimiről van szó, még ha csak egy szimpla lopást kell felderíteni, akkor is szükség van egy detektívre.  A nyomozó pedig nem lehet más, mint Mészöly Ágnes felnőtteknek írt bűnügyi sorozatának magándetektívje, Szabó Ágota, aki az írónővel együtt pont 1983-ban volt tizenhárom éves. Így a regénybeli zánkai nyomozáson első szárnypróbálgatásának lehetünk tanúi, ahogy Poirot felügyelőt megszégyenítő módon göngyölíti fel a bűncselekményt. Ebben a részben az írónő kamaszkori nosztalgiája keveredik a már felnőtt szemmel érzékelt társadalomkritikával. Egy olyan korszakot bemutatva, amely még a gyerekeket is felhasználta ideológiai rendszere manipulatív hatalmának eszközeként, mint ezt az írónő az szerzői utószóban megerősíti: „1983-ban, az Ügynökök és úttörők idejében hatodik osztályos voltam. A májust Zánkán töltöttem, egy úttörővezető-képző táborban. Szerettem az úttörőéletet, bár nem a kommunizmus lelkesített, hanem a közösség és a programok.  Mivel még jócskán gyerek voltam, nem vettem észre, hogy repedezik a rendszer öröknek hitt vasbeton felépítménye….”

Ha már az első rész krimibe ágyazott társadalomrajz, akkor a második részben is az irodalom könnyedebb világához fordult ihletért Mészöly Ágnes, a kémregények műfajához nyúlva vissza. Martin ifjú James Bondként leplezi le az ellenzék köreibe beépült besúgót és szerzi vissza gyerekbarátai segítségével az ellopott fontos dokumentumot. A cél pedig nem más, mint megmenteni a Dunát. 1983-ban járunk, mikor a Dunaszaurusz, a Bős-Nagymarosra tervezett csehszlovák-magyar közös erőmű terve komoly politikai ellenállást váltott ki. A környezetvédők kis csoportjához hamarosan csatlakozott a Kádár-kor illegalitásban szerveződő politikai ellenzéke, és a Dunaszaurusz elleni társadalmi összefogás nagyban hozzájárult a rendszer bukásához. A regényben bár megjelennek az ellenzék később jelentős szerepet betöltő alakjai: Demszky Gábor vagy ifjabb Rajk László, de a központi karakterek olyan szereplők, akikre a rendszerváltás után kevesebb reflektorfény vetült. Így a biológus Varga János, a Duna-kör megalapítója, a korán elhunyt Solt Ottilia, a Szegényeket Támogató Alap (SZETA) alapítója és az ellenzéki folyóirat, a Beszélő egyik szerkesztője, valamint az Inconnu művészcsoport alapítói, Bokros Péter és Serfőző Magdolna. Ez a rész már az írónő kutatásaira épül, nem személyes átélt emlékekre. De mivel sikerült interjúalanyaival, vagy azok családtagjaival, mint Solt Ottilia lányával, Hegedűs Judittal baráti viszonyba kerülnie, nem egy távolságtartó, dokumentalista hangvételű mű született, hanem érezni az írónő személyes empátiáját és szimpátiáját hősei iránt. Ez abban is megnyilvánul, hogy interjúalanyai azt is vállalták, hogy saját nevükön szerepeljenek a regényben. Ugyanakkor Mészöly Ágnesnek mégis sikerült a rendszerváltó ellenzék mindennapjainak tényeken, kutatásokon, szemtanúk visszaemlékezésein alapuló hiteles ábrázolását adnia, számos érdekességgel, anekdotával fűszerezve meg azt.    

A regény témájánál fogva kétszeresen is aktuálissá vált. Egyrészt, mivel közelmúltunk történelme sok szempontból meghatározta jelenünket, mint ezt a szerzői utószóban Mészöly Ágnes is említette: „A mai mindennapjainkat észrevétlenül is meghatározza a történelem. ⁅… ⁆  Manapság számtalanszor hivatkoznak a politikusok és szakértők arra a bizonyos „rendszerváltásra”.  Ami előtte volt, és akkor történt – vagy épp nem történt –, a mai napig hat ránk. Ráadásul azok, akik már éltek akkor, óhatatlanul párhuzamokat fedezhetnek fel a késő Kádár-korszak és a jelenkor között.”  De Mészöly Ágnes érdeme, hogy sikerül elkerülnie az olcsó és szájbarágós történelmi párhuzamokat a Kádár-kor és napjaink között, így nem esik bele az aktuálpolitikai közhelyek csapdájába, amely nagy csábítás, mivel még túl közel van számunkra az elmúlt tizenhat év, és emiatt hajlamosak vagyunk azt szélsőségesen, érzelemvezérelten, klisékben gondolkozva megítélni. A kötet másik aktuálitását időjárási kényszerhelyzetként a Duna jelenlegi állapota, az ország vízhelyzetének és klímahelyzetének fokozott sérülékenysége adja, amely miatt újra egymásnak feszültek a különböző szakmai szempontok, megoldási javaslatok.        

A regényt szokás szerint egy szerzői és egy történészi utószó, Bán János összefoglalója teszi teljessé, amelyek segítenek eligazodni a kamasz olvasóknak a Kádár-korszak ellentmondásos világában.

Mészöly Ágnes regénye izgalmas, érdekfeszítő ifjúsági kalandregénybe ágyazott kortörténet, amely egyszerre szórakoztatja és tanítja olvasóit.   

Mészöly Ágnes: Ügynökök és úttörők. Abszolút töri sorozat. Pagony Kiadó, Budapest, 2026.