bezár
 

irodalom

2018. 10. 12.
Kinek a Faust, kinek a papné
II. Magyar Könyvkiadók Napja Szegeden, első nap
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Életképesnek bizonyult a kezdeményezés. A tavalyi, rendkívül intenzív első alkalomhoz méltóan telített és sokrétű programot sikerült összehozni az – immár kétnaposra bővült – második Magyar Könyvkiadók Napja szervezőinek. Ez utóbbiak közé az SZTE Bölcsészkara (amelynek konferenciaterme az első napi programok nagy részének helyszínét is adta) mellé a SZTE Klebelsberg Könyvtár is felsorakozott. Az irodalom és filozófia kapcsolata a digitális korban cím inkább lazán tartott tematikus vezérfonalat, mint szigorú kereteket jelölt: az esemény tényleges fókuszában a magyar könyvkiadók aktuális eredményei, körülményei, helyzete álltak.

Ennek szellemében rögtön a Gyenge Zoltán dékán által mondott ünnepélyes megnyitó után következtek a standokkal is szereplő kiadók rövid könyvbemutatói: kezdésként a helyi illetőségű Tiszatáj két új megjelenése, Hódosy Annamária Biomozi című könyve, valamint Fried István Túl jól fest holtan című Tandori-tanulmánykötete apropóján Tóth Ákos szerkesztő, egyetemi oktató beszélgetett a szerzőkkel. Fried szerint Tandori nagykorúnak tekinti olvasóját, éppen ezért csak azoknak meri ajánlani, akik szeretnek gondolkodni. Tandorit egyenesen a XX. század négy magyar költőzsenije egyikének ismerte el Ady, József Attila és Weöres Sándor mellett. Méltatását a fordítói munkásságra futtatta ki: noha „Hegel nem volt egy nagy stiliszta”, Schopenhauert pedig „tessék csak megpróbálni fordítani”, Tandori még ezekből is olyan magyar szövegeket alkotott, amiket gyönyörűség olvasni – még ha a versfordításainak kevés közük is van az eredetijeikhez. Hódosy a könyve remélt ráeszméltető hatásáról beszélt. Szerinte a populáris regiszterben készült, akció-, katasztrófa- és hasonló zsánerekbe sorolható filmek jelentős része magától értetődően kínálja az ökokritikai szempontokat (különösen a disztópikus, posztapokaliptikus jövőben játszódó filmek, melyek jó része egy ökokatasztrófával fenyegető, vagy már az utáni állapotot vizionál), viszont szerinte a legtöbbször nem hogy a nézők, de maguk az alkotók sincsenek tudatában a filmek ilyen irányú interpretációs lehetőségeinek. A jövőben szívesen tenné hasonló vizsgálat tárgyává a zombis filmeket is.

Fried, Tóth, Hódosy

A Magvető Kiadót szintén egy – polgári foglalkozása szerint – SZTE-s oktató, Szilasi László képviselte. Luther kutyái című új regénye kapcsán Bencsik Orsolya tette fel neki kérdéseit három téma (Nádas Péter hatása, intertextualitás, valamint a korábban már említett zombik) köré felfűzve. Szilasi az állandóan mozgásban lévő regiszterek fontosságát hangsúlyozta: ha valami „ezernyolcszáz oldalon keresztül ugyanaz”, szerinte a jelenkor irodalmában kevésbé tud hatni, mint egy mozgékonyabb szöveg – ez, valamint a koncepcióvá emelt őszinteség magyarázza a könyv heterogenitását. Szilasi szerint Esterházy, Nádas, Kertész Imre lezárt és továbbvihetetlen életműveket alkottak, ezért nem iskolateremtő szerzők: újjal próbálkozni őket észben tartva ugyan, de mégis inkább másfelé lehet. A zombikról szólva a könyv egyik sokszor visszatérő motívumát, az epilepsziás grand mal-t taglalta: az, hogy tudat nélkül is létezhet a test, számára még mindig felfoghatatlan. Egy Párhuzamos történetek-allúzió révén került elő az ürítés motívuma: Szilasi provokáció vagy hommage helyett egyfajta végső kitárulkozásként értelmezte saját gesztusát, amelynek „a nyelvi alakulata a szar”.

A Typotex Kiadó egy magyarul alig hozzáférhető – és napjainkban alig ismert – szerzőtől, a viktoriánus műkritikus John Ruskintól közölt válogatáskötetet A XIX. század viharfelhője címmel. A kiadót képviselő Déri Ákossal Gyenge Zoltán dékán és Czeglédi András szerkesztő, egyetemi oktató beszélgettek. A fő témát Ruskin humora, tömörsége, angol wit-je, és nem utolsósorban a XX. század eleji magyar művészetre gyakorolt elementáris hatása adta, a Gyenge által kiemelt idézet pedig, miszerint „az élet túl rövid ahhoz, hogy rossz könyvek olvasásával töltsük” akár az egész nap mottójául is szolgálhatott volna.

A történettudományokat a Kalligram Kiadó juttatta szóhoz: Gyáni Gábort Nemzeti vagy transznacionális történelem című új könyvéről Sándor Klára nyelvész, egyetemi oktató kérdezte. Gyáni többek között az állam fogalmának dinamikusságáról beszélt – például Szent István államát nem biztos, hogy mai fogalmaink szerint is államnak tekinthetnénk. Szerinte az újabb történettudomány fő kutatási irányait a nemzethatárokon átívelő struktúrák határozhatják meg. Állást foglalt a szakmájában jelenlévő tisztán tudományos nyelv eszménye, valamint a szépírás felé hajló nyelvi gazdagság ügyében: noha a túlzás kerülendő, „a történetíró mindenképp író is”.

Szilágyi Zsófia tanszékvezető egyetemi oktató Tverdota Györgyöt kérdezte a L’Harmattan Kiadónál megjelent József Attila összes tanulmánya és cikke, 1930-1937 kritikai kiadásról. Tverdota főként az eredeti szövegek olykor kalandos és hosszadalmas előkerüléseiről, valamint József Attilának a felületes közfelfogásnál jóval kevésbé csapongó eszmei fejlődéséről beszélt. Rövid ebédszünet után a JAK és a FISZ közös bemutatkozásaként Balogh Gergőt Karinthy nyelvet ölt című Karinthy-tanulmánykötetéről Klajkó Dániel egyetemi hallgató kérdezte. Balogh kifejezetten felkészült és szinte nyomdakészen fogalmazó előadónak bizonyult: megjegyezte például, hogy noha Karinthyt elsősorban még mindig az Így írtok ti szerzőjeként tartják számon, Karinthy-paródiáról az elmúlt száz évben nem született elemzés.

Az e-bookot körüljáró kerekasztal-beszélgetésben Horváth Balázs (Typotex), Csordás Attila (E-könyv Magyarország), Gyenes Ádám (L’Harmattan), Mészáros Sándor (Kalligram), valamint Kokas Károly (SZTE Klebelsberg Könyvtár) vett részt. A beszélgetés főként a médium továbbra is kiforratlan jellegét, valamint a könyvtárgy aurájával egyedüli előnyként szembeállítható praktikusságát járta körül. Horváth szerint a fontos műveket az ember úgyis megveszi majd papíralapon – „kinek a Faust, kinek a papné” –, Kokas viszont reménykedőnek bizonyult: ahogy a korai időkben mindenki lopta a maga Microsoft Word-jét, ma meg már mindenki legálisan vásárol a Google Play-ből, úgy az e-könyvek piaci életképessége is felívelhet még.

Ezt rögtön egy másik kerekasztal-beszélgetés követte irodalom és filozófia kapcsolatáról, amelyben Gyenge és Czeglédi mellett Zalán Tibor költő és Bazsányi Sándor kritikus, irodalomtörténész vettek részt. A fő irányvonalat a két mesterség közti átfedések adták a versben filozofáló Berzsenyitől és Petritől a kvázi-szépíró Pascalig és Nietzschéig. A délutáni blokk utolsó programpontjaként Faragó Kornélia irodalomtörténész, egyetemi tanár kérdezte Bazsányit frissen megjelent Nádas-monográfiájáról, a nap tényleges záróakkordja pedig Szabó Gábor egyetemi oktató és Garaczi László beszélgetése volt a Grand Caféban. Garaczi hárította, hogy új könyve, a Hasítás „poétikai visszalépését” az előző Wünsch híd Szabó szerint kevésbé egyöntetű kritikai sikere motiválta volna: a két könyv anyaga nagyjából párhuzamosan állt össze, a sorrendet csak saját, „csapongó” alkata irányozta elő. A traumafeldolgozást ugyanakkor egyik legfontosabb írói „drive”-jaként, a személyes élmények „mellékes kiindulópontjától” a valamelyest általános körülmények, a „pontos kérdések megfogalmazása” felé törekvést tényleges művészi programjaként definiálta: az Arc és hátraarc így nem annyira a saját katonaélményeiről, mint a kommunizmusról szól, a Hasítás hívószava pedig a rock n’ roll.

Szabó Gábor, Garaczi László

A program szerencsésen elkerülte mind a tavalyi túltelítettséget, mind az éjszakába nyúlást, intenzitásából viszont mit sem vesztett. Végig épületes volt: az odalátogatók mind tanulhattak valamit. Köszönet a szervezőknek.

nyomtat

További írások a rovatból

irodalom

Lesznai Anna szoknyájától indult, NDiaye regényeiig jutott Lesznai Anna szoknyájától indult, NDiaye regényeiig jutott
Földes Györgyi Test-szöveg-test című könyvének bemutatója
irodalom

Traumatológia az Irodalomtudományi Intézetben Traumatológia az Irodalomtudományi Intézetben
A kortárs próza újabb fejleményei konferencia 1. napja
irodalom

Egy furfangos örmény kalandozásai Erdélyben Egy furfangos örmény kalandozásai Erdélyben
Pálffy Gyula Szenkovits Marci mókái című anekdotagyűjteményének újrakiadása elé (Romanika Kiadó, Budapest, 2018.)
irodalom

Valami, ha megszólalok versben, általában szokott hiányozni Valami, ha megszólalok versben, általában szokott hiányozni
Interjú Németh Bálinttal, A hangyák élete szerzőjével

Más művészeti ágakról

Reisz Gábor: Rossz versek
art&design

Útmutató egy útvesztőhöz Útmutató egy útvesztőhöz
Ujházi Péter Labirint című kiállításához
A zenészgörcs, avagy fokális disztónia kezelése
színház

Az artisztika fellegvára Az artisztika fellegvára
A Fővárosi Nagycirkusz története a kezdetektől napjainkig


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés