bezár
 

gyerek

2018. 11. 30.
Cipők, tabuk és szövegben rejtőzködő Isten
Gyerekirodalmi konferencia 2018. november 23.
Tartalom értékelése (1 vélemény alapján):
November 23-án és 24-én rendezték meg a Deák17 Galériában és a MOME Auditóriumában A Gyerekirodalom nagykorúsítása című konferenciát a MISZJE szervezésében. Az első napon három szekcióban tizenegy előadás hangzott el, a tudósítás ezek közül ötről számol be.

A péntek délután első előadását Kappanyos András tartotta Az ártatlanság elvesztése és a visszanyerhető intimitás címmel. Mikor is veszíti el ártatlanságát egy gyerek? A kamaszkorral változások tömege következik be életünkben, megváltoznak külső adottságaink, lelkünkben őrületes káosz uralkodik, szembesülünk azzal, mi az hogy szexualitás, mi az hogy halál. Ha például a Csipkerózsikára gondolunk láthatjuk, ahogyan a fiatal hősnő kamaszkorának talán legnehezebb éveit átalussza, mire felébred, minden adott a révbe éréshez. Ám legtöbbünkkel (sajnos) nem ez történik, nem ugorhatóak át a kamaszkor sokszor küzdelmes, de izgalmas évei. A régi, jól ismert mesékben nem különösen hangsúlyosak a felnőtté válás mai lépései. Így lesz a legkisebb fiúból egy ruhacserével és bajusznövesztéssel egy csapásra király, és így lesz egy lányból, apja féltett gyermekéből egy csapásra a király felesége. Érdemes megjegyezni, hogy a női hősöknél szükségszerű volt egy olyan integritás megléte, ahol vagy az apához, vagy a férjhez kapcsolódhat a fiatal leány. A 19. századtól napjainkig egyre inkább új problémák, megközelítések kerülnek előtérbe, fontos lesz a barátság, bajtársiasság, kölcsönös elköteleződés. Ezekhez az igényekhez természetesen új történetek születése kapcsolódik. Kiváló kortárs példa a Harry Potter-sorozat, amely együtt nő az olvasóval kiskamasz kortól a fiatal felnőttkorig. Nagyon széles skálán mutat be problémákat, könnyű velük azonosulni. A másik példa pedig Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című könyve volt, ahol a kacsa-ember, ember-kacsa duó felelősségvállalása és elköteleződése révén érdemli ki a boldogságot.

prae3

Lapis-Lovas Anett A szövegben rejtőzködő Isten című előadásában Szokács Eszter József kötetét vizsgálta több nézőpontból. Arra kereste a választ, elmesélhető-e Isten, s mégis hogyan lehet jelen egy olyan könyvben, ahol leírva csupán egyetlen egyszer szerepel a neve. József bukásokban és felemelkedésekben gazdag életútját egy modern narratíva segítségével mondja újra az író: különösebb teológiai indoklás nélkül a főhőst saját ügyessége és rátermettsége vezetik ki a csávából, ahová mások gonoszsága miatt keveredett. A passzív szóhasználat ugyanakkor arra utal, a jól ismert történetben nagyon is jelen van Isten, a fentek és lentek váltakozásából az olvasó szavak nélkül is kiolvashatja az isteni gondviselést.

Nagy Gabriella Ágnes prezentációja a Mesei cipők - József Attilától Gimesi Dóráig elnevezést viselte: a cipő, mint szimbólum került fókuszba. József Attila Csoszogiján és versein át a kortársak értelmezéseitől Gimesi Dóra 2018-ban megjelent mesekönyvéig, A tündér csizmájáig.

prae11

Érdekes szelete volt a délutáni szekciónak a Tabutémák a gyerekirodalomban előadás, mely részben egy óvóképző karon végzett kutatáson alapult. A Debreceni Egyetem hajdúböszörményi karán a hallgatók kortárs gyerekirodalomhoz fűződő viszonyát vizsgálta a Bujdosóné Papp Andrea, Gesztelyi Hermina és Kis Gábor alkotta munkacsoport. A kortárs tabukönyvek fiatal olvasóiknak segítenek különböző, ritkán tárgyalt, vagy egyenesen került témák feldolgozásában. Ilyen például a halál, a betegségek, a bántalmazás vagy a válás, hogy csak néhányat említsünk. A kutatásból kiderült, hogy a kortárs gyermekirodalmi művek kevéssé ismertek és olvasottak az óvodapedagógus hallgatók körében, noha ezek a könyvek gyakran operálnak olyan témákkal, amelyeket érdemes volna óvodai keretek között is feldolgozni. Az intézményes nevelés szerepe akkor válhat kiemelten fontossá, amikor a feldolgozandó “tabuval” családi körben találkozik egy gyerek. Egy élettani és fejlődéslélektani szempontokat számításba vevő tabukönyv humorral és játékossággal rengeteget segíthet a gyerekeknek a  traumatikus események feldolgozásában, és a felnőttek számára is élményt jelenthet.

A délután utolsó előadása Jakab Villő Hangától Az irodalom inkluzív lehetőségei kortárs ifjúsági regényekben címmel hangzott el. Az általa vizsgált két alkotás olyan csoportokhoz közelít, akiket eddig nem igazán szólított meg irodalmi alkotás. Zágoni Balázs A Gömb és Bódis Kriszta Carlo Párizsban című művének főszereplői egy elszigetelt fiktív kolóniában élő és egy roma származású gettóban élő kamaszfiú, akik történetén keresztül kevéssé ismert világokba tekinthetünk be. Ez a bevonó jelleg (inkluzivitás) felszabadító hatással bír a csoport tagjaira nézve, a kívülállóknak pedig a valóság egy addig ismeretlen szeletét mutatja meg. Kritikai szemmel nézve azonban érdemes számolni azzal, vajon eljut-e a könyv, vagy maga az olvasás, mint tevékenység lehetősége az említett csoportokhoz. Jakab Villő Hanga a perspektívák ütköztetése szempontjából is elemezte a két regényt: míg a Carlonál nemigen láthat az olvasó a Gettón kívülről érkező szereplőt, A Gömb esetében a kolóniák és a város egymásról alkotott nézeteivel is szembesülhetünk. A tárgyalt regények nem kész válaszokkal állnak elénk, hanem számunkra tesznek fel kérdéseket.

A konferencia első délutánja sok izgalmas problémafelvetést adott, és olyan példákat villantott fel, ahol az irodalmi élvezeten túl a gyerekeknek szóló művek társadalmi kérdésekben való jelenléte is nagyon időszerű és fontos.

 

Fotó: Bach Máté

nyomtat

További írások a rovatból

Beszélgetés Békés Rozival – Margittai Zsuzsa interjúsorozata kortárs magyar gyerekkönyv-illusztrátorokkal
gyerek

Életrevaló Képeink
Kiállítás a hátrányos helyzetű gyerekek önkifejezésének fejlesztése céljából

Más művészeti ágakról

színház

A színtelen és szívtelen Don Juan A színtelen és szívtelen Don Juan
Ödön von Horváth darabja a Jurányi Házban
építészet

Organikus városok Organikus városok
Bornemisza Eszter: Városi hegek
Goda Krisztina: BÚÉK
irodalom

Paródiaíró, költő, publicista? Avagy ne címkézzük Karinthyt Paródiaíró, költő, publicista? Avagy ne címkézzük Karinthyt
Balogh Gergő Karinthy nyelvet ölt című kötetének budapesti bemutatója


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés