A gyerekirodalom irodalom-, kánon- és intézménytörténeti vonatkozásainak megértése mára már elképzelhetetlen anélkül, hogy ne vessünk számot a klasszikusoknak vagy a kortárs szövegeknek a magyar gyerekkultúra mediális terében való jelenlétével. (Elképzelhetetlennek kellene lennie.) A KRE gyerekirodalmi kutatócsoportjának legújabb gyerekirodalmi konferenciája – a korábbiak: Tükröm, tükröm, 2012; „kézifékes fordulást is tud”, 2017; Kortárs gyerekirodalom a mai magyar iskolában, 2018 – nem egyszerűen a régi és az új gyerekirodalom közvetítettségének technikai médiumait vizsgálja (a sajtómédiumoktól a színházi és a filmes adaptációkon át a digitális tartalmakig), hanem igyekszik rákérdezni a gyerekirodalmi műfajoknak, a „távoli olvasás” terjedő jelenségének és a gyerekirodalom intézményrendszerének médiumként való működésére is.

A konferencia előadásai McLuhan Understanding Media című munkájának instrumentális, „az emberi érzékek kiterjesztéseként értett médium” tézise és a Heideggerre hivatkozó antropológiai média-értelmezések, az én „hiányosságának”, „elrejtettségének” fogalmi keretei felől közelítenek a gyerekirodalom problémáihoz:
- vajon van-e szerepe a könyvmédium, az olvasás fokozatos háttérbe szorulásában annak, hogy „az emberi képességek kihelyezése” az utóbbi évtizedekben alapvetően nem az írásbeliség médiumaiba történik?
- ez vajon azt jelenti, hogy az én más és más (x-y-z-generációk?) konstrukcióiban másféle mediálisan betöltendő hiányok jelennek meg?
- még mindig komolyan kell-e vennünk azt a tradicionális elképzelést, hogy a gyerek személyisége eleve hiányos, ezért kell a társadalomnak egy egységesített akkulturációs intézményrendszert működtetnie „az emberi érzékek kiterjesztésének” elsajátítására? (A legújabb technikai médiumok használatában a gyerekek gyakorlottabbak, mint a felnőttek.)
- milyen (vissza)hatással van ez a kortárs irodalmi műfajokra?
- vissza lehet-e erőltetni az irodalomtanítást az irodalmi közvetítettség száz évvel ezelőtti – a modern médiumhasználati ismeretektől mentesített – struktúráiba?
Válaszokat keresünk, a párbeszéd lehetőségeit.
Szeretettel várjuk az érdeklődő szakembereket, magyar és média szakos tanárkollégákat!

A konferencia tervezett programja

2020. február 7., péntek

9.00 Köszöntő

Médiaelméletek

9.10 Mészáros Márton: A slam mint médium „gyökerei”
9.30 Kucserka Zsófia: Tanít – de mit? A gyerekirodalom didaktikai funkciójának változásairól
9.50 Kérchy Anna: Humor, horror, hiátus. A groteszk gyerektest mint szövegmotor Kócos Petitől Pacasrácig
10.10 Vita
10.30 Kávészünet

Médiatörténet(ek)

11.00 Hansági Ágnes – Vojnics-Rogics Réka: Gyerekirodalom és gyermekolvasó a 19. századi magyar tömegmédiumokban
11.20 Hermann Zoltán: A gyerekirodalom és a 20. századi ideológiák – Buday Géza: A krasznabecsi háború / Bogáti Péter: Az ágasvári csata
11.40 Lovász Andrea: „kastély, harminchat tornyú, háromszáz ablakos” – A gyerekirodalom intézményrendszere
12.00 Vita
12.20 Ebédszünet

Műfajok

13.20 Pataki Viktor: Esztétikai akkulturáció? A gyereklíra medialitásáról és olvashatóságáról
13.40 Nagy Gabriella: A mese mint médium: állatmesék
14.00 Vita
14.20 Kávészünet

Képmédiumok

15.00 Sághy Miklós: Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regénye a filmadaptációk tükrében
15.20 Vincze Ferenc: Druidák és rómaiak, avagy a szóbeliség és írásbeliség reprezentációja az Asterixben
15.40 Vita
16.00 Zárszó

Pontos helyszín: KRE BTK, Dózsa György út 25. 24-es terem