bezár
 

zene

2020. 11. 12.
Generációk találkozása a színpadon
Rolla János és a Zeneakadémia Kamarazenekara/3
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Rolla János és a Zeneakadémia Kamarazenekara három részes koncertsorozatának zárókoncertjét november 4-én hallgathatta meg a közönség a Zeneakadémia Nagytermében. Az egy nappal korábban hatályba lépő korlátozások miatt - kötelező két üres ülőhely biztosítása két személy között - azonban a Zeneakadémia közleményt adott ki: nem tudtak minden, jeggyel rendelkező nézőt fogadni, de a koncertet élőben ingyen közvetítették, a jegyeket pedig visszaváltották.

Rolla János Kossuth-díjas hegedűművész, az egyetem diákjaiból álló Zeneakadémia Kamarazenekarának egyik alapító tagja, közel negyven évig művészeti vezetője, a magyar kamarazenekari hagyomány egyik legkiválóbb tolmácsolója, a koncertmester szerepét töltötte be. A Bach-művekben az egyetem tanárai, Dobozy Borbála (csembaló) és Oross Veronika (fuvola) működtek közre. A nézők tehát nemcsak egy felejthetetlen zenei élménynek, de generációk találkozásának is szem -és fültanúi lehettek a színpadon.

Műsoron J. S. Bach h-moll zenekari szvitje és a D-dúr Brandenburgi verseny, majd a szünet után Franz Schubert d-moll vonósnégyese (A halál és a lányka) hangzott el vonószenekari átiratban.

A barokk zene és a historikus előadásmód kapcsán meg kell említeni azt a mindig felmerülő problémát, amit a tempó kérdése vet fel. Játszhatunk kis létszámú együttesekben, autentikus alapanyagokból készült, akár eredeti hangszereken, a zeneszerzők hiába igyekeztek a lehető legtöbb információval szolgálni - a metronóm feltalálása előtt csupán a zenei kifejezések adtak ehhez támpontot, ami szintén relatív -, sosem fogjuk tudni megítélni a barokk kor tempóérzékét, ami viszont a zene egy elengedhetetlen eszköze, egyik lényege.

Bach zenekari szvitjeinek keletkezési ideje meghatározhatatlan, annyi biztos, hogy 1729-ben vette át a Telemann által alapított lipcsei Collegium Musicum vezetését, és együttesével előadta őket, de valószínű, hogy ha nem is teljes egészében, de bizonyos tételek már korábban készen voltak. Bach négy zenekari szvitjének az Ouverture nevet adta, mert mindegyiket francia nyitány vezeti be. A második, h-moll szvit különválik a többitől hangszerelésben, mivel itt fuvolát és vonósokat szólaltat meg. Bach eredetileg a Németországban a 18. század 20-as és 30-as éveiben divatba jött harántfuvolára írta a h-moll szvitet. A harántfuvola a mai fuvolához képest árnyaltabb és színgazdagabb volt, de nagy kihívás is, intonáció és hangképzés szempontjából a barokk kor talán legnehezebben játszható hangszere. A h-moll szvit tele van fuvolára írt szóló részekkel, ami a korban rendkívülinek számított. A szvit gyakorlatilag táncok (rondeau, sarabande, dourrée, polonaise, menüett, badinerie) sorozata, amit egy nagy volumenű nyitány (Ouverture) vezet be.

Bach híres koncertsorozata hat Brandenburgi versenyből áll, hat darab versenyművet tartalmaz. 1721-ben publikálta, de ahogy a szvitek esetében, úgy a Brandenburgi versenyek keletkezési idejét sem lehet pontosan meghatározni. Valószínű, hogy 1717 és 1723 között szerezhette őket, ekkor ugyanis Köthenben szolgált Leopold August anhalt-kötheni herceg alatt, és ebben az időszakban a zenekar vezetése mellett jutott ideje bőven a komponálásra. Itt nemcsak templomi zenével foglalkozott, hanem a világi műfajokban is próbára tette magát, számos zenekari, kamara és billentyűs hangszerre írt műve köthető ehhez az időszakhoz. Bach Brandenburg tartomány őrgrófjának ajánlotta a versenyműveket azzal a céllal, hogy személyében komoly pártfogóra lel majd. A Brandenburgi versenyek változatos sorozat, a legnagyobb újítást az ötödik, D-dúr verseny hozta: Bach szólisztikus szereppel ruházta fel a csembalót, ezzel gyakorlatilag megalkotva a zongoraverseny műfaját. A csembaló szóló maga Bach virtuozitásáról ad képet. Az öt perces csembaló kadencia a hangszer fontosságára helyezi a hangsúlyt.

A szünet után a kamarazene-irodalom egyik leghíresebb művét, Schubert d-moll vonósnégyesét hallgathattuk meg vonószenekari átiratban. A vonósnégyest A halál és a lányka címen szokták emlegetni a zenetörténetben, mivel Schubert Matthias Claudius A halál és a lányka versére írt dalából dolgozott bele részleteket a második tételbe. A négy tételből álló mű tehát A halál és a lányka témája köré épül, de nem programzene. A mű hangvétele komor, szenvedélyes vagy ünnepélyes és szomorú. Itt meg kell jegyezni, hogy a korabeli halálfelfogás különbözött a maitól: vágyott állapotként tekintettek rá. Schubert például így ír egy levelében a festő Leopold Kupelwiesernek A halál és a lányka komponálása előtt: “Este nyugovóra térve abban reménykedem, hogy nem ébredek többé, s minden reggel nekem csak a tegnapi bánatot hirdeti.” A d-moll kvartett komponálási ideje 1824 és 1826 közé datálható, és az elkészült művet Josef Hauer vonósnégyesével azonnal elkezdte próbálni, de Schubert csak  pár privát, magánlakásokon tartott előadást érhetett meg, a tényleges megjelenést már nem. A d-moll vonósnégyes 1831-ben jelent meg nyomtatott formában. A 20. század elején keletkezett a Mahler-féle vonószenekari átirat. Mahler felfogása az volt, hogy a múlt zenéjét korszerűsítve kell előadni: a hangokon nem változtatott, csak több hangszert szerepeltetve áthangszerelte azt, ezzel modernizálva a darabot. Ez, a Mahler-féle verzió zárta az estét. 

Az, hogy a nézőtéren nem volt teltház, semmit sem vetett vissza a koncert minőségéből és értékéből, Rolla János kiváló koncertmesterként dirigálta a tehetséges fiatalokból álló kamarazenekart, maradandó zenei élményt nyújtva élőben vagy otthonról hallgatva.

További koncertekről és az élő közvetítésekről a Zeneakadémia oldalán tájékozódhat.

Források:

Bach: Brandenburgi versenyek (2018). Elérhető: https://www.zeneora.hu/cikkek/muelemzesek/bach--brandenburgi-versenyek--2--3--5-.html (olvasva: 2020. november 4.)

Bach: h-moll szvit (2018). Elérhető: https://www.zeneora.hu/cikkek/muelemzesek/bach--h-moll-szvit.html (olvasva: 2020. november 4.)

Bach: Zenekari szvitek (2004). Elérhető: http://medicalonline.hu/cikk/bach__zenekari_szvitek (olvasva: 2020. november 4.)

Franz Schubert: "A halál és a lányka" d-moll vonósnégyes. Elérhető: https://konyvmutatvanyosokfulelo.wordpress.com/2016/02/21/franz-schubert-a-halal-es-a-lanyka-d-moll-vonosnegyes/ (olvasva: 2020. november 5.)

Kalló, Zs. A barokk és a klasszikus hegedűirodalom megszólaltatása modern építésű hangszeren (2018). Elérhető: https://apps.lfze.hu/netfolder/PublicNet/Doktori%20dolgozatok/kallo_zsolt/disszertacio.pdf (olvasva: 2020. november 5.)

Komlósi Ildikó, Fekete Attila és a Concerto Budapest (2015). Elérhető: https://concertobudapest.hu/mahler-schubert-iii-1 (olvasva: 2020. november 4.)

Schubert: d-moll "A halál és a lányka" vonósnégyes (2015)Elérhető: https://www.fidelio.hu/klasszikus/schubert-d-moll-a-halal-es-a-lanyka-vonosnegyes-34774.html (olvasva: 2020. november 5.)

Négyzetes kép a leadben: zeneakademia.hu

Fejléckép a cikk tetején: zeneakademia.hu

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Mészáros Marina --


További írások a rovatból

Michelle Marly, Maria Callas, a díva regényéről
Opera otthonról – Moody: Push a La Monnaie előadásában

Más művészeti ágakról

art&design

Karanténba zárt vizuális napló Karanténba zárt vizuális napló
Birtalan Zsolt 40 nap (Karantén napló) kiállításáról
Interjú Pohárnok Gergellyel külföldi munkákról, az operatőri pálya sikereiről és – egyebek mellett – a Taxidermia izgalmas utóéletéről
art&design

Permanens válságkezelés Permanens válságkezelés
Interjú Valkó Margittal, a Kisterem Galéria tulajdonosával és vezetőjével legutóbbi kiállításukról
Ljudmila Ulickaja: A lélek testéről, Magvető, 2020


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés