Az online konferencia a Női írók a folyóiratokban // folyóiratok a női írók pályáján címet kapta. A konferencián Czinki Ferenc rövid megnyitó beszédét követően Hermann Veronika értekezett a magyar irodalmi kultúra alakulástörténetéről, a kánonszervezés és nemzeti identitástudat mediális- és politikatörténeti aspektusairól, a nők és a szalonkultúra, folyóiratkultúra kapcsolatáról.

Előadásának első felében kitért a reformkori politikai nemzetfogalom férfiközpontú kialakulását elősegítő poétikai stratégiákra, melyek tetten érhetők például a patriarchális leszármazás szimbólumait a tájba illesztő gesztusban, vagy a vérségi leszármazás maszkulin gyökerezettségéből építkező narratív szerepek megformálásának aktusában. 

A kánon és a nemzeti identitásának kapcsolatáról azt látta, a magyar nemzetállam és a nemzeti irodalom a 19. század óta egymást meghatározó és feltételező viszonya döntően befolyásolja a kánontól való érzelmi távolságtartás lehetőségét. A nemzeti kánon olyan területként jön létre, melynek érdekeltsége a stabilitás és megőrzés, ennélfogva ellentmondásban áll az irodalmi intézményrendszerek variabilitásával, folyton változó karakterével. 

A 19. században kialakult kulturális hierarchia (melynek a nők –  dacára az olvasottságuk egyre növekvő extenzitásának – jobbára alacsonyabb fokán álltak) a 20. század végéig tartotta magát. A nők a korabeli prominens irodalmi folyóiratok szerkesztőségéből rendre kirekesztődtek, jelenlétüket a nyilvános terekből a magánszférába terelték. 

Hermann Veronika előadása végén kitért a lappangó kánonnak (mely tartalmazza a nyílt kánonba be nem kerülő, ellenben igen népszerű és olvasott szövegeket) a nyílt kánonra és a kortárs irodalomra való hatásának feltérképezésére, vagy feltárásának lehetőségeire is. 

Ezt követően Hidas Judit a kortárs viszonylatokat vázolta a SZÍN Női Érdekvédelmi Fórum az elmúlt néhány hónapban végzett kutatásának eredményeit ismertetve, amely a női szerzők reprezentációját vonta vizsgálat alá a magyar irodalmi folyóiratokban. A kutatás arra akart választ találni, mi történik a női írókkal a folyóiratoknál, és ez hogyan befolyásolja a későbbi pályájukat, emellett milyen aránybéli változás tapasztalható az elmúlt 20 év távlatát tekintve a folyóiratokban publikáló szerzők nemi megoszlásában.

A kutatás rendkívüli precizitással és körültekintéssel tárta fel az elmúlt két évtized statisztikai eredményeit. A vizsgált folyóiratok (Alföld, Élet és Irodalom, Jelenkor, Kaligram, Holmi) mellett a vezető szépirodalmi kiadók is elemzés alá kerültek. Habár a kutatás egyértelműen kimutatta, hogy napjainkra sem vált kiegyenlítetté a nemek aránya, azért jelentős pozitív változás tapasztalható. Az egyik ilyen számottevő változás a kritikák és recenziók tekintetében figyelhető meg, ugyanis nők női szerzőkről jelentős mértékben több kritikát és recenziót írtak 2020-ban, mint azt tették 20 évvel korábban. 

Az első etap végén Karafiáth Orsolya és Szaniszló Judit osztotta meg személyes tapasztalatát a folyóiratok meghatározó szerepéről pályakezdésükben. 

A konferencia következő részében két kerekasztal beszélgetés hangzott el, az elsőben Juhász Anna moderálásával Berg Judit, Karafiáth Orsolya és Péterfy-Novák Éva beszélgettek a nőként való írás szakmai és magánéleti jellegzetességeiről, a családi és társadalmi szerepvállalásról, a fiatal írónemzedék segítésének, kinevelésének felelősségéről. A második beszélgetésben Tóth Kinga moderálásával Nagy Csilla, Valuska László és Vásári Melinda folytatott párbeszédet arról, a különböző folyóiratok aktuálisan milyen szempontok figyelembevételével szerkesztik lapszámaikat, szerkesztői oldalról milyen irányelveket érvényesítenek, illetve esetlegesen milyen morális nehézségekkel kell szembenézniük.

Végül Szkárosi Endre zárszavát követően a konferencia felolvasó blokkja következett, melyben már par excellence szépirodalmi alkotások kerültek terítékre: Bán Zsófia olvasott fel éppen készülő prózakötetéből, Gerevich András két műfordítással, Kiss Tibor Noé Beláthatatlan táj című könyvből egy rövid részlettel készült, Mán-Várhegyi Rékatól és Terék Annától női perspektívákat bemutató prózát, Zilahi Annától pedig három enigmatikus verset hallhattunk.