bezár
 

gyerek

2021. 08. 26.
Párbeszédre hív, szórakoztat, tanít
Bryan Caplan – Zach Weinersmith: Szabad a pálya
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Minden olyan ismeretterjesztő könyv megjelenése, ami a migráció okairól, következményeiről szól, fontos esemény Magyarországon: a friss mérések szerint ugyanis a magyar lakosság kiugróan elutasítónak számít a bevándorlással szemben. A migrációnak főleg az árnyoldalairól hallani a közbeszédben, ez pedig nagyon kevés ahhoz, hogy képbe kerülhessen egy érdeklődő középiskolás vagy akár egy felnőtt. Bryan Caplan amerikai közgazdász könyve helyre tesz több fogalmat, kontextusba helyezi a tényeket, főként a gazdasági adatokból kiindulva von le optimista következtetéseket, és ami a legfontosabb: párbeszédre hívja olvasóját.

A pénz boldogít

Bryan Caplan Szabad a pálya című könyvében szuggesztív erővel érvel a bevándorlás mellett. Néhány példát említve: a migráció kiutat jelenthetne a globális szegénységből; még a legképzetlenebb bevándorlók is produktívabbak egy fejlett országban, mint a hazájukban; a nyitott határok mellett a becslések szerint 50-150%-kal növekedne a bruttó világtermék és még a nyugati kultúrába is „új életet lehelnek” a bevándorlók. Caplan olyan sommás politikai szólamokkal vitatkozik, mint például, hogy a bevándorlók elveszik a helyiek munkáját, ingyenélők módjára veszik igénybe a jóléti állam szolgáltatásait, hagyományaikkal feszültséget okoznak a befogadó társadalomban. A migrációt közgazdasági szempontból hosszú ideje kutató, több tudományos publikációt is jegyző szerző rengeteg kutatást, statisztikát, elméletet hoz fel az álláspontja mellett.

Azonban nem árt tudni, hogy a Szabad a pálya elsősorban közgazdasági szempontú állásfoglalás a nyitott amerikai határok mellett. A borítón is hangsúlyos alcím talán pontosabb volna így: Vajon mit mond a közgazdaságtan a bevándorlásról? A gazdasági szempontok figyelembevétele mellett ugyanis feltűnően hiányzik a szociológiai érvelés, és bár van egy fejezet, ami a kultúráról szól, és sok helyen felvetődnek a politikai szempontok, ezeket a kötet inkább csak érinti.

szabad a pálya1

Különösen szembeötlő ez például a 6. fejezetben, amelyben Caplan ún. „kulcslyukmegoldásokat” kínál, vagyis olyan utakat vázol fel alternatívaként, amelyek a bevándorlás óvatosabb támogatóinak, sőt akár az ellenzőinek is elgondolkodtatók lehetnek, mivel egyszerre nyitják meg a vágyott desztináció kapuit és védik a helyiek jóléti államát. Ilyen kulcslyukmegoldás Caplan szerint például, hogy a bevándorlók fizessenek magasabb adót, és a befizetéseikből kompenzálják a helyiek veszteségeit. Vagy, hogy korlátozzák a bevándorlók jogosultságait az ingyenes vagy támogatott állami szolgáltatásokra. Caplan alapelve, hogy bár a kulcslyukmegoldások igazságtalanok a bevándorlókra nézve, még mindig kevésbé kemények, mint kitiltva lenni az USA-ból. Hogy ezeknek a megoldásoknak milyen nem gazdasági következményeik lehetnek, arról érdemben nem esik szó. A könyv szerint a közös, globális cél a jólét kiterjesztése a gazdasági eredmények növelésével.

Mivel nem vagyok közgazdász, naivan és laikusan olvastam a közgazdaság-tudomány érveit, és Caplan érvelése kétségkívül lehengerlő: magabiztos, okos, jól felépített, humoros, és látszólag megfelelően alátámasztott is. Humán érdeklődésű tanárként számomra azért néhol kényelmetlen is volt a könyv nézőpontja: Caplan a globális termelés növekedését, a GDP számainak feltornázását egy az egyben megfelelteti a nagyobb boldogságnak. Érvényes-e még az, hogy a pénz nem boldogít?

 

Szórakoztatva tanít

A képregényekhez képest sűrűbb, szárazabb szöveget Zack Weinersmith rajzai ellensúlyozzák. Weinersmith több díjat és nagy népszerűséget szerzett webcomicjával, a Saturday Morning Breakfast Cereal (SMBC) sorozattal, az ott megszokott ironikus kockák, rejtett poénok, popkulturális utalások a Szabad a pálya kötetben is megjelennek, de néhol kifejezetten figyelni kell, hogy észrevegyük a rajzokat a szövegbuborékok mögött. Weinersmith tehetsége nem kérdéses, remek választás egy népszerűsítő-ismeretterjesztő képregényhez, üdítő, amikor okos és finom iróniája például a narrátor Caplant célozza, és a nem éppen akciódús téma ellenére is képes több mint 200 oldalon át friss maradni. Ugyanakkor a Szabad a pálya sok-sok mondanivalója – hiába a könnyedebb hang – néhol túlfeszíti a képregény kereteit, a szöveg mennyisége le-lenyomja a vizualitás erejét.

A Szabad a pálya kifejezetten szórakoztató, de a rengeteg hivatkozott statisztika, felmérés, becslés és elmélet miatt nem adja könnyen magát, a laza, könnyed hanggal együtt is olykor tankönyvszerű. Megismerhetünk olyan fontos közgazdasági fogalmakat, mint az Overton-ablak, és a tudományos világ sztárjaival, például Fabio Rojas szociológussal kerülhetünk párbeszédbe, egy rövidebb ismertető kereteibe bele sem fér az a rengeteg elmélet és adatsor, amit a Szabad a pálya bemutat. Az érvelést Caplan forrásokkal, precíz hivatkozásokkal, végjegyzetekkel támasztja alá. Kifejezetten kreatív, ahogy a lábjegyzetelés alternatíváját Weinersmith képregénye megvalósítja: az idézett elemzők, kutatók megjelennek a rajzokon, és nemcsak a vonásaik árulkodnak róluk, hanem egy-egy személyes jellemzőjük is. A Szabad a pálya így nem pusztán egy fontos és aktuális témát mutat be, hanem népszerűsíti a tudományos érvelést és magukat a tudomány művelőit is.   

Szabad a pálya3

Vitára hív, kérdésekre késztet

A könyvben megjelennek olyan felvetések is, amelyekre a sodró lendületű érvelés nem feltétlenül ad meggyőző választ. Például a végén, ahol a nyitott határok melletti abszolút érvként a szerző az Európán belüli szabad mozgás sikerességét említi. Miért nem kérdez vissza egy képregényfigura, hogy ez mégis miért nem olyan, mint most az USA-n belül, az államok közötti szabad mozgás? Miért éppen a globális migrációra jó példa Európa? A visszakérdezés hiánya itt azért is feltűnő, mert a Szabad a pályában a narrátor Caplannel gyakran vitatkozik valaki: Uncle Sam, egy UFO, neves filozófusok, történelmi személyiségek és a mindenkori szavazók is visszakérdeznek, felhívják a figyelmet az érvelés ellentmondásaira, amelyeket aztán a képregényhős Caplan igyekszik feloldani.

Nem mindig teljesen meggyőző, de a Szabad a pályának ezek a gyenge pontjai valójában az erősségei is. Hiszen ez a megoldás azt üzeni, hogy jó, ha kérdéseket teszünk fel, jó, ha vitába szállunk, jó, ha engedjük kimozdítani magunkat a megszokott nézőpontból – és éppen ezt az attitűdöt fontos erősíteni a célközönség, a fiatal olvasók körében.

Szabad a pálya 2

A Szabad a pálya nagyon amerikai: Amerika érdekeiről beszél, magabiztosan győzködi Amerikát, hogy jól jár a bevándorlással – a világ nem amerikai része számára viszont nincsenek speciális, nem egy vezető ország szempontjából megfogalmazott érvei.  A könyv olvasása során számomra a legproblémásabb talán az volt, hogy a migráció által felvetett kérdéseket csak a befogadó ország, Amerika érdekei felől vizsgálja a szerző: mit profitál az USA a bevándorlásból, és mit a bevándorlók az asszimilációból, az amerikaivá válásból. Caplan például a globális IQ növelését is a bevándorlás melletti érvként hozza fel: a gazdaságilag fejlettebb országokban magasabb az emberek IQ-ja, tehát a szabad határok lehetővé teszik, hogy a jobb körülmények közé költözött bevándorlók az IQ-jukat is növelhessék, ahogy a képregényhős Caplan fogalmaz, a nyitott határok lehetőséget adnak elmenekülni a „mentális nyomorból”. A téma ezen a ponton át is vált egy következő nyugati érték, a szabadság kérdéseire. Ám Magyarországról olvasva ezt a néhány oldalt felvetődhet egy sor további kérdés: az otthagyott földön, az óhazában vajon mi fog történni? A szakképzett munkaerő kivándorlása ott esetleg épp a nemzeti IQ csökkenését fogja magával hozni?

Saját laikus kérdéseim is csak megerősítik, hogy a Szabad a pálya valódi vitára hívja olvasóit. Bryan Caplan alapossága, nyitottsága és Zach Weinersmith kreativitása együtt jó hangulatot teremt, megmutatja, hogy így is lehet beszélni fontos, égető ügyekről, szívesen vállalja a kezdeményező szerepet az értelmes párbeszédre. Ám a magyar piacon nincs könnyű dolga ennek a különleges könyvnek: a magyar közönség nem csak a bevándorlással, a képregénnyel is távolságot tart. Drukkoljunk hát a Szabad a pályának, hogy jusson el minél több olvasóhoz.

Bryan Caplan – Zach Weinersmith: Szabad a pálya. Vajon mit mond a tudomány a bevándorlásról?

Wunderlich Production Kft., Bp., 2021, 250 oldal, 4500 Ft

nyomtat

Szerzők

-- Varga Betti --


További írások a rovatból

gyerek

Ünnepeljük könnyűzenével a gyermeknapot
Május 29-én 10h-15h közt minden a gyermekeknek szól a Müpa körül
gyerek

Meséljük együtt az ünnepeket! Meséljük együtt az ünnepeket!
Bajzáth Mária: Kerek élet fája, Lampion Könyvek, 2022
gyerek

A költemény titkának megőrzése A költemény titkának megőrzése
Takács Zsuzsa: Spirálfüzet. Magvető Kiadó, 2021
gyerek

Ki az, aki odaadja az életét másokért... Ki az, aki odaadja az életét másokért...
Lackfi János húsvéti gyerekkönyvéről

Más művészeti ágakról

Interjú Totth Benedekkel írásról, fordításokról és a magyar irodalom lehetőségeiről külföldön
irodalom

A mellékszálakra koncentráltam A mellékszálakra koncentráltam
Interjú Nagy Márta Júliával
színház

Széttépett tündérmese Széttépett tündérmese
A Mohácsi testvérek Mágnás Miskája a 6szín Teátrumban


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés